Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
66 áram hatását a szövetekbe vezető elektromos késsel = elektróddal. Ha az elektróddal a csont felületére jutunk, megállunk és az áramot bekapcsolva hagyjuk, a hatás éppúgy, illetve az adott helyen még intenzivebben érvényesül, mintha a kacsot tovább vinnők a szövetekben. Az elektródot a csont felületén tartva, a periosteumnak és a csontszövetnek károsodása jöhet létre, természetesen csak kellő figyelem nélkül végzett bemetszések után. 2—3 mm. mély tasakok esetén gingiveMomiát végezhetünk nagyobb területen, akár az egész beteg ínyterületen is. Metszés köz-5. ábra. a) Felső fogak gyökértömés után, b) 1% év múlva. ben zavaróan hat, hogy véralvadék és koagulált szövetek az elektródra tapadnak, ezért elektródunkat alkoholos gézzel, vagy steril vattával többször letöröljük. Nagy előnye a diatermiás metszéssel végzett ínyműtétnek, hogy vérzés nincs, a sebfelület fertőzése nem jöhet létre, a metszés nem vihet kórokozókat a mélybe, mert az elektród a vele érintkező baktériumokat is koagulálja. Egy másik nagy előny, hogy pár nap, egy hét stb. múlva, ha úgy látjuk, hogy valahol a metszés nem volt kielégítő, vagy a sebfelület erősen sarjad, a kaccsal ismét megérintjük és így pillanatok alatt koaguláljuk. Kisebb lobos, hipertrófiás ínyrészeket néha csak úgy koagulálunk, hogy az elektródul használt millertűvel a lobos papillába, gingivába sűrűn egymás mellett beleszurkálunk (Stichelung).
