Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

41

Müszertan.

I. HAAS BIELSKO: Légszivattyús fújtató. Z. Stom. 1936. Nr. 12.

A sok higiénikus berendezési tárgy és az aszeptikus kezelést lehetővé tevő eszközök mellett minden újítással dacol a püszter. Ezen „veszélyes” műszer kiiktatására szerző olyan eszközt kíván konstruálni, mely a puszter a.higienikus fertőzőképességét van hivatva kiiktatni. Az ilyan műszertől megköveteli, hogy 1. a levegőáramlás egyirányú legyen (kipuffogó), 2. a készüléknek a száj közelébe jutó része tökéletesen tisztán tartható legyen, 3. a kanül üvegből legyen és minden beteg számára sterilen kicserélhető, 4. a műszer necsak szárító, hanem fúvóképességgel is bírjon. Az eszköz a földön áll és lábbal hajtható, magassága nincs y2 méter sem. felső része dugattyúval ellátott henger. A kettős golyószelepszerkezet biztosítja az egyirányú levegőáramlást, a készülék alsó része a dugattyú mozgatására szolgáló acélrúgóval ellátott lábhajtó. (Kőmives.)

Anthropologie.

S. CZORTKOWER: Anthropologiai vizsgálatok eredményeinek hasznosítása a stomatológiában. Z. Stom. 1936. 10.

A fogazatot illető anthropologiai kérdések már a XIX. század első felében felkeltették a fogorvosok figyelmét. A régebbi iskola morphologusait főleg az arc fejlődéstana és összehasonlító bonctana érdekelte. Azonkívül az állcsúcs kifejlődése, a felső és alsó állcsont felépítésében mutatkozó különbségek érdekelték őket. Az orthodontia haladásával az anthropologiai mérések értéke, a fogazatanomáliák diagnózisa és aetiologiája szempontjából nyert jelentőséget. Számos szerző munkássága bebizonyította, hogy a fogazat is felmutat faji sajátságokat. A fekete embernél a szemfogak kiállnak és physiologiás prognathia van jelen. Az alsó molárisok ötesücsküek, a felső állcsontban gyakori egy negyedik moláris. A fehér embernél az első moláris nagyobb, mint a többi, míg a feketéknél fordított viszonyok állnak fenn. A sárga és maláji ember pedig a csücskök számában és nagyságában különbözik. A praehistorikus ember általában több foggal és erősebb fogazattal rendelkezett, mint a mai ember. Ez főleg a táplálkozás módjával függ össze. A felső első moláris a fogazat legerősebb foga, mindazonáltal a processus zygomaticushoz viszonyítva négyféle helyzetű lehet: 1. mesiojugalis, 2. neutrojugalis, 3. distaljugalis, 4. antejugalis helyzetben.

A faj fogalma. Valamely faj alatt, hasonló morphologiai és physiologia! tulajdonságok által elhatárolt egyének társulását értjük. Tiszta faj alatt egységes tulajdonságú csoportot értünk, amely az utódokban már nem tagozódik. Keverék alatt két különböző faj biológiai kombinációját értjük, amely az utód'okban egyrészt ismét alkatelemeire tagozódhatik, másrészt folytatódhat (például fehér-néger). Ami az európai népességet illeti, úgy négy tiszta faj: 1. északi, 2. mediterran, 3. lapponoid, 4. armenoid és ezek keverékei alkotják. Ami a fogazatot illeti, úgy az északi nép fogai a legrosszabbak. Magitól, Hőse, TIr nr az': találták, hogy a hosszúfejü egyének fogazata 30—50%-kal rosszabb, mint a rövidfejű egyéneké. Ami a konstitutiót illeti, úgy Kretschmer tanai alapvető fontosságúak, aki három konstitutionális típust: 1. asthenikus, 2. athletikus, 3. pyknikus, különböztet meg. A pvknikus típusnak legnagyobb a hajlama para-