Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

37

20. Dudichné—Koch: A drágakövek. Budapest, 1У.45. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadása. 462. oldal.

21. Prof. Dr. Szabó: Gyakorlati fogászat.

22. Turkheim: Taschenbuch der klinischen Prothetik. Berlin, 1933.

23. Dr. F. Engel: Die Dreiviertelkronen. Berlin, 1933.

24. Prof. Dr. II. Boisson: Gussfüllungen.

25. Dr. Erich Heinrich: Die Helferin des Zahnarztes.

26. Chayes: Kavitätenpräparationn. New-York, 1925.

27. Doxtater: Kronen- und Brückenarbeiten. Berlin, 1933.

28. Dr. E. Schreier: Ein Tag am Operationsstuhl. Berlin, 1931.

29. 7'. 7lidgway: Boron Carbide. New-York City.

30. Gatzke: Winke für die Praxis. Z. R. 1935. No. 13. P. és No. 18.

31. Dr. W. Salzmann: Wir bohren falsch. Z. R. 41. és 40.

32. V. Bode: Moderne Sclileiftedmik in der Zahnheilkunde. D, Z. W. 1932 július.

33. Dr. 1F. Drache: Experimentelle Vergleichsversuche mit den Schleifkörpern. 1936.

Zusammenfassung. Autor befasst sich mit dem Mechanismus und der Technik des Sehleifens in der Zahnheilkunde und mit den Eigenschaften der verschiedenen Schleifsteine.

KÜLFÖLDI CIKKEK.

Idült fogeredetű csontlobok.

Egy igen kitűnő szakorvos, a kopenhágai Melchior professzor az 1935-iki bolognai stomatologiai kongresszuson felhívta a figyelmet nem is nagyon ritka állcsontlobokra, melyek — sajnos — igen gyakran elkerülik a szakorvos figyelmét és diagnosztizálatlanul maradván, következményesen nem is gyógykezeltetnek hozzáértően, illetőleg legtöbbször hamis feltevésekből kiindulóan helytelen módon. (Atti dei Congresso, vol. I. p. 435.)

Ide tartozik először a „fogatlanok fogfájása“. Először Gross Philadelphiában írta le 1870-ben, de közleménye teljesen elkerülte a szakorvosok figyelmét. Bois és Duplay 1893-ban ismét leírták a kórt „névralgie des édentés“ címen, de ez a közlemény sem keltett figyelmet. Melchior először 1910-ben figyelte meg a következő esetet: 69 éves asszony az állkapocs jobb oldalában ülő makacs, zsábaszerű fájdalmakról panaszkodik. Általában egészséges volt, csupán a fogaitól szenvedett sokat. Az évek folyamán valamennyit elvesztette; részint maguktól estek ki, részint kihúzták őket. A legutolsót: a jobb alsó szemfogat, egy év előtt távolították el. A húzás nehézség nélkül, símán folyt le, de néhány hónap múlva az állkapocs jobb felére kiterjedő zsábaszerű fájdalmak léptek fel rohamszerűen, mintha fogai