Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
28 Közismert tény, hogy kővel való csiszolásnál exponálás nélkül is kaphatunk pulpaártalmat. Ennek részben bakteriológiai, részben fizikális okai vannak. Ezekhez csatlakozik a kémiai inger is, amely azonban nem a csiszolás alatt, hanem a leesiszolás utáni időben éri a fogat. Doxtater-korona, és háromnegyedkorona készítésénél a fog megnyílt dentincsatornáinak fertőzését elkerülendő, a kofferdam gumi alatti aseptikus dolgozást tartja indokoltnak. A fizikai ártalmak közül legfontosabb a csiszolásnál keletkezett hőártalom. A súrlódás meleget okoz, minél erősebb a súrlódás, annál nagyobb a keletkezett hő. A súrlódás függ az anyag felszínének simaságától, illetve durvaságától, a forgás gyorsaságától és a nyomás fokától. Minél simább az anyag, minél gyorsabb a forgás és minél nagyobb a nyomás, annál több hő keletkezik. A hőártalom előbb pulpahvperaemiát, majd fokozódás esetén pulpitist és pulpaelhalást okoz. Chayes következőket írja: „A fogakon végzett beavatkozásokat ugyanolyan sebészi elővigyázatossági szabályok megtartásával kell végezni, mint amilyeneket az általános sebészet szem előtt tart, ha a szervezet igen kényes részein operál. Ezért nem szabad a fogakat traumáknak kitennünk, legyenek ezek hő, chemiai, vagy mechanikai természetűek.“ Türkheim szerint: „A fogaknak dentin-nyúlványai a csiszolásnál nagy mértékben megsérülnek s ez a csiszolásnál keletkezett hővel együtt a pulpát felette izgatja.“ Ugyancsak ő kíméletesebbnek tartja, ha a koronacsonkot több ülésben készítjük elő. A hőingerek, ha mint ártalom hatnak, feloszthatok abszolút és relatív ingerekre. Abszolút inger az, ha a normális testhőmérsékelten lévő fogat lényegesen magasabb vagy alacsonyabb hőfokra melegítjük, illetve hűtjük. Relativ (azaz viszonylagos) hőinger keletkezik, ha a felmelegített fogat hirtelen hütjük testhőmérséklet alá, vagy ellenkezőképpen, a testhőmérséklet alá hűtött fogat hirtelen melegítjük föl a testhőmérséklet fölé. Ilyenkor a két hőfok közti különbség ártalmas lehet a fogra anélkül, hogy testhőmérsékletről kiindulva hasonló magasra, vagy alacsonyra hűtve, vagy melegítve, bármilyen ártalom származott volna belőle. Nyilván ebből az elgondolásból indul ki ez a tanács, hogy a csiszolandó fogat ne hideg, vagy langyos, hanem 55 fokos forró vízzel „hűtsük“. A hőártalom különösen akkor veszélyes, ha érzéstelenítés mellett dolgozunk, így a szervezet fáidalomérzése, a természetes védekezés
