Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-02-01 / 2. szám
63 Ezen adatok birtokában trigonometriai úton számítottuk ki a keresett hajlásszöget olymódon, hogy szerkesztettünk egy derékszögű háromszöget, melynek egyik befogóját „A“-1 a hátsó és a mellső végpontokat összekötő távolságok különbségének a fele adta, átfogóját „C“-t pedig a felhágó ág legkisebb szélessége. Ilymódon ismerve az „A“ befogót és „C“ átfogót, kiszámítottuk az „A“-val szemben fekvő a-t, ami a megfelelő mandibula felhágó ágának a mediánsokhoz haló hajlásszögét adja (14. ábra). Például az 1. ábrán közölt állkapocs felhágó ágának legkisebb szélessége ab = G = 26 mm. Ezen legkisebb szélességnek a két felhágó ág külső felszíneire vetített hátsó végpontjainak egymástól való távolsága aa1 — 96.5 mm.; a mellső végpontok egymástól való távolsága bbl = 86 mm. Ezen adatok alapján a szerkesztendő derékszögű háromszög átfogója C — 26 mm, az a hajlásszöggel szemben fekvő A befogó = aa' 2 bt>> — 96-5~86 5 25 mm. Ebből sin a = * = = 0.20192, tehát a hajlásszög a = 11° 35'. A felhágó ág hajlásszögének mérésénél azt tapasztaltuk, hogy a variáció sokkal tágabb határok között mozog, mint ahogy azt anatómiai ismereteink alapján elképzeltük. A vizsgált anyagon a legkisebb érték 0°, a legnagyobb 27° volt. A quantitativ középértéket 13°, illetőleg 10°-nak találtuk, azonban a szóródás sokkal nagyobb mérvű, mint a felhágó ág szélességének méreteinél. Ebből az következik, hogy a hajlásszög állandóságára még kevésbbé gyakran számíthatunk, mint a felhágó ág szélességének állandóságára. Érdekes megfigyelésünk volt továbbá, hogy bár úgy a homogén, mint a heterogén anyagon a szóródás az alsó értékek felé volt nagyobb, mégis míg a homogén anyagon csak kétszer akkora volt az alsó, mint a felső értékek felé való szóródás, addig a heterogén anyagon az alsó értékek felé való szóródás több mint hétszerese volt a felső szóródásnak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a felhágó ág szélességének mérésénél ennek éppen az ellenkezőjét találtuk, lehetetlen bizonyos összefüggésre nem gondolnunk a felhágó ág szélessége és a hajlásszög között, melynek értékei ezek szerint fordított arányban állnak egymással: szélesebb felhágó ágnak kisebb, keskenyebb felhágó ágnak nagyobb hajlásszög felel meg. De továbbmenőleg igen szembeötlő a különbség a homogén és a heterogén anyag szóródási iránya között. Ebből ismét arra lehet következtetni, hogy más és más fajú embercsoportoknál más és más — fajára nézve jellemző — a felhágó ág hajlásszögének átlaga.
