Fogorvosi szemle, 1937 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1937-02-01 / 2. szám
55 Hogy különben az állkapocs felhágó ágára vonatkozólag —- azok szélességétől eltekintve is — a variációk milyen széles skálájával kell számolnunk, arra szerény betekintést enged a 3—8. ábra, melyeken különböző typusú állkapcsok felhágó ágának röntgenképeit közöljük. A mandibulákon elsősorban a felhágó ág legkisebb szélességét mértük. A legkisebb szélesség vonala minden esetben metszette a lingulát. 2. ábra. 28 éves keletszibériai férfi állkapcsa. Felhágó ág szélessége 38 mm. (1/1.) Méréseink eredménye három figyelemreméltó momentumra mutat rá. Az egyik az, hogy a variáció sokkal tágabb határok között mozog, mint ahogy arra a mandibula anatómiai leírásaiból következtetni lehetne, a másik, hogy a variáció a heterogén anyagon lényegesen nagyobb határok között mozog, mint a magyarországi mandibulákon, a harmadik pedig, hogy míg a heterogén anyagon a középértéktől való szóródás a legmagasabb értékek felé lényegesen nagyobb mint a kisebb értékek felé, addig a homogén anyagon ezzel éppen ellentétesen a középértéktől való szóródás a kisebb értékek felé nagyobb.
