Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
65 konstante kissé bázikusan van eltolódva. A vérben azonban nemcsak H- és OH-ionok vannak, hanem egyéb (positiv töltésű.) kationok és (negativ) anionok. Előbbiekhez tartoznak pl. a Na, K, Ca és Mg, az utóbbiakhoz a Cl, HC03 és HP03. Az eléktroneutralitás törvénye szerint az ionok és a kolloidrészecskék egyensúlyt tartanak, tehát a vérben a fölös OH-ionokat más kationok egészítenek ki. A különböző savi és bázisos aequivalensék tehát egyensúlyban állnak. A sav olyan molekula, melynél oldatban H hasad le, bázisnál OH. Ezek az elektrolytek, amelyek dissociálódnak. (Ellentétben az anelektrolytek pl. szöllőcukor, formaldehyd stb., amelyek nem dissociálódnak.) A dissociatio fokától függ a sav, vagy a lúg erőssége. Szervetlen savak (kén — salétrom — sósav) tökéletesen, gyenge savak mint pl. a szerves savak, gyengén, nem teljesen dissociálódnak. Ugyanez a helyzet a bázisoknál. Erős savak és erős bázisokból keletkezett sók pl. NaCl-oldatban ionjaikra esnek szét anélkül, hogy a víz H vágj' OH ionjait megváltoztatnák. Ezek a neutrális sók. Ezzel szemben erős savak és gyenge bázisokból keletkezett sók oldáskor a víz OH ionjait lekötik s a fölös mennyiségű szabad H ionok miatt az eltolódás savanyú lesz. Fordítva: gyenge savak és erős bázisok sóinál a kémhatás lúgos lesz a nagyobb OH concentratio miatt. A vérnek, valamint más testfolyadékoknak uralkodó, aktuális reakcióit a H-ionconcentratio meghatározásával mérjük, ami elektródos, kolorimetriás, vagy gázanalitikai készülékekkel történhetik. A hydrogenionconcentratio, amit Sörensen után pH-val jelölünk, kifejezi, hogy egy literben hány gramm H-ion van. Mivel a chemiai számítás negativ hatványokkal történik, egyszerűsítve a megjelölést, a neutrális oldatok pH-ja = 7; ezen felül alkaliás, alul pedig savi a kémhatás. H- és OH-ion összesen 14.00, tehát mindig megmondhatjuk a OH-ionconcentratiót is. A vér alkalicitása szűk határok között mozog. Straub és Meier szerint a vér pH-ja 7.25—7.00 között van. Ezt a stabilitást fenntartja az alkalitartalék (alkalireserve), ami alatt a vérben levő alkáliák tömegét értjük. Ha a vérben savfeleslegek keletkeznek, működésbe lép az alkalitartalék és közömbösít, szabályoz (Pufferwirkung). Az alkalitartalék a vérben megnövekedhetik, ez a hyperkapnia, vagy fogyhat: hypokapnia; de ezek a változások még nem okoznak dysharmóniát, mert a vérben levő szénsavfeszültséget a lélegzés is regulálja s az egyensúly megmarad. A szervezetnek azt a képességét, hogy a sav-bázis egyensúlyt fenntartja, isohydriának nevezzük.
