Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-02-01 / 2. szám

54

ezen 18 éves életkorszakba aranyművesi-tanonc és segédkezés ideje, tekintettel arra, hogy a bécsi egyetemre csak középiskolai végzettséggel lehetett beiratkozni.

1809. Harmadéves chirurgus korában, mint tábori sebész az osztrák hadseregben a Napoleon elleni háborúban vesz részt.

1813. Ugyancsak mint tábori sebész az osztrák hadseregben az ú. n. német szabadságharcban.8 *)

1818—1819. Carabelli aztán végleg a katonaorvosi pályára lépett, mert további kiképzését a bécsi katonaorvos-képző Med.-Chirurg. Josephs-Akademie-n (Josephinum) nyerte, ahol sebész-doktorrá avatták. Nem állapítható meg pontosan, hogy mikor, de mindenesetre 1818 előtt, mert ebben az évben már jelentkezett bekebelezésre a bécsi egyetem orvosi fakultására. (Taschenbuch der Wiener Universität für das Jahr 1819., S. 60 így emlékezik meg róla: „Georg v. Carabelli, Dr. der Chirurgie“.) 1819. február 18-án a pedellusi jelenléti könyv a jelenlevők között így sorolja föl: „Chir. Dr. Georgius de Carabelli“.6)

Közben a katonai szolgálatot otthagyta és a fogászat műveléséhez fogott. Kinél, hol, meddig tanult: erre nincs adat.

Carabelli rendes, utóbb választmányi tagja volt a „Gesellschaft der Ärzte zu Wien“ híres orvosegyesületnek, mely abban az időben annyira zártkörű, hogy csak 100 tagot vett föl.10 *) Nem hihető, hogy ebbe az előkelő és exkluzív orvostudor-társaságba egy nemorvos bekerülhetett volna.

1821. „Von der к. к. n.-ö. Regierung.“

„Nach Inhalte eines Studienhofkommissions-Dekrets vom 17. Febr. haben Se. Majestät mit a. h. Entschliessung vom 5. desselben Monats dem Doktor der Wundarzneikunde Georg Karabelly11) zu bewilligen geruhet, ausserordentliche Vorlesungen über Zahnarzneykunde an der hiesigen hohen Schule mit Beobachtung der bestehenden Vorschriften zu geben. Das Universitäts-Konsistorium hat

8) Gräffer—Czikann, Oestr. National-Eneyklopädie (Wien, 1835) Band I. S. 450. Ebből a forrásból vette át Wurzbach (1. c.) és tőle én ezt az adatot.

») Dr. Goldmann után Zsigmondy (1. c.). Nem tudom honnét származik a „von‘ ‘ és „de‘ ‘ prädikatum ebben az időben. Carabelli nem származik nemes családból. Ám köztudomású, hogy (akkoriban, néha még ma is) minden külföldön élő magyar ember neve elé szeretik ezt a von-t vagy de-t önkényesen bigyeszteni, mintegy elismerésül a lovagias magyar nemzet iránt.

w) Zsigmondy, 1. c.

n) Nincs „von“ és a név helyesírása megfelel az egyetemi anyakönyvének.