Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-06-01 / 6. szám
259 Az orvos — működés közben — mindig számításba veszi a biológia szempontjait, sőt tekintettel van még más szempontokra is (például kórtan). Visszatérve tehát az előbb elmondottakra, a „biológia“ szó helyett mindenütt inkább az „orvosi“ szót lehetne használni, ami viszont fölösleges, hisz egész működésünk természetszerűleg az orvosi szempontok figyelembevételével folyik le. Ha így értelmezzük a „biológia“ használatát, akkor feltétlenül igaznak fogadhatjuk el azt a megállapítást, hogy Angle a csontnövekedés gondolatának bevezetésével az orthodontiába a fogszabályozás orvosi megalapozottságának magvát vetette el. e) A gyakorlati kivitel első eszközei. Ezen időtől kezdve a kutatók egész sora vizsgálta azokat az elváltozásokat, amelyek a fogszabályozás következtében a fogakat környező csontokon létrejönnek. Majd tovább is mentek és vizsgálták az egész arckoponya, sőt az egész koponya megváltozását a fogszabályozási beavatkozások után. Mindig újabb és újabb területek nyíltak meg, mindig többet vontak be az egész szervezetre vonatkozó kutatásokból az orthodontia körébe és ma már azt mondhatjuk, hogy az orvostudománynak alig van olyan területe, mellyel a fogazati anomáliák összefüggésben ne lennének. Amint a testegyenészet (orthopedia) önálló ágává lett anyatudományának: a sebészetnek, úgy az orthodontia a stomatológia és testegyenészet arckoponyára vonatkozó speciális része. Midőn Angle a csontnövekedés (bone-growing) eszméjével a nyilvánosság elé lépett, ugyanakkor a „working-retainer“ szellemes szerkezetét is bemutatta. (Az elnevezés Geo W. Pálmertől, Angle egyik tanítványától származik.) Ez olyan készülék, mely a helyre-2 1. ábra.
