Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1936-03-01 / 3. szám

121 1. A guttapercha közömbös ugyan, de nem ad a tömésnek elég szilárd bázist. 2. A cement viszont megfelelő szilárdsága mellett jó hőszige­telő, de a pulpára kémiailag nem megbízhatóan indifferens. Azon­kívül úgy a cement, mint a guttapercha szigetelőanyagok alkalma­zása által a rendes körülmények között amúgy is túl kicsi kavitást még kisebbé téve, a tömés jó elhorganyzását nehezítjük meg. Éppen ennek a téresökkentésnek az elkerülése miatt jöttek forgalomba: 3. A bevonó lakkok, melyeknek hátránya egyrészt az, hogy nem érzéstelenített fogon az alkalmazás pillanatában fájdalmat okoz­nak, másrészt az a tény, hogy a lakk a dentincsatornácskákat nem zárja el tökéletesen, kétségessé teszik a pulpavédelem lehetőségét. 4. Ezen védő- és bevonóanyagokkal szemben vannak olyan sze­rek, amelyek az ép dentint magát impregnálva védik a fogbelet a hő és vegyi ártalmak ellen. Idetartoznak az obturazol, impregnol stb. 5. Külön említendő meg az ezüst-nitrát, melynek redukálása által olyan csapadékot kapunk, mely a dentincsatornákat elzárja és a fogbéltől minden kémiai és fizikális károsító ingert távoltart. Nagy hátránya, hogy a pulpa közelében erre nem indifferens, a dentin rugalmasságát csökkentve annak mechanikus behatásokkal szemben való ellenállását csökkenti (törékennyé teszi a fogat) és a fogat nagy­mértékben elszinesíti. Mindezen felsorolt eljárások hátránya, hogy a dentin és a tömés közé iktatunk egy anyagot, mely magának a tömésnek helybenmara­­dását is nagymértékben veszélyezteti. Ezzel szemben a tiránál alkalmazása nem jelent egy új réteg közbeiktatását, mert az általa elkovásított szuvas dentin továbbra is összefüggésben marad az ép dentinnel, ennek kimozdulása lehetetlen, viszont szilárdsága, illetőleg keménysége olyan fokú, hogy a kavitás­­nak a tömés elhorganyzása céljából szükséges alakításánál ugyan­úgy járhatunk el, mintha ép dentin volna. A kariosus-felpuhult den­tint nemcsak megkeményíti, hanem a benne lévő vírusokat elpusz­títva, ott az új fertőzésre — a recidivára alkalmatlan — anorganikus milieut teremt, miáltal nemcsak a már fennálló megbetegedés szá­mára optimális therapiás tényező, hanem a prophylaxist is nagy­mértékben szolgálja. A tiranai kovasavas esterekből, oldható gyan­tákból és egy desinficiensből — a chloraminból áll. A szuvas dentint képes elkovásítani, azaz nagyon nagy fokban megkeményíteni, anél­kül, hogy a pulpát elölné, vagy — kivéve, ha az előzőleg exponál-3

Next

/
Thumbnails
Contents