Fogorvosi szemle, 1936 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1936-02-01 / 2. szám
97 1. az egyik, vagy mindkét bukkális gyökér resectiója az arc felöl; 2. a palatinalis gyökér resectiója a szájpad felől; 3. a bukkális gyökerek arcfelőli, a palatinális gyökér szájpadfelőli resectiója (leggyakoribb); 4. az összes gyökerek búkkal felőli resectiója a sinus megnyitása nélkül; 5. resectio praeventiv sinus megnyitással (Luc Caldwell) szerint). Az első és második módot csak igen ritkán, izolált folyamatoknál végezzük. A negyedik typusú műtét elvégzéséhez pedig a gyökér és sinus között elegendő hely jelenléte szükséges. Az ötödik módot akkor választja, ha oly elváltozás (empyema, polyposis) van jelen, vagy olyan az anatómiai helyzet, hogy az állcsontöböl megnyitása a legnagyobb elövigyázat mellett sem kerülhető el. Peter 100 nagyőrlő közül 94-et tudott utánavizsgálni, ezek között rossz eredmény volt 12-nél (14%) ; alsó nagyörlőt operált 60 esetben, ezek között I. nagyőrlő 36, II. nagyőrlő 17 és III. nagyőrlő 7 volt; felső nagyőrlőkön 40 resectiót végzett; I. nagyörlő volt 19, II. nagyőrlő 8 és III. nagyőrlő 3. A műtét legtöbbször (59 esetben) periodontitis ehron. gran. miatt végezte, míg a többi indikációk miatt jóval ritkábban (1—5 esetben). Primaer sebgyógyulás állott be 59 esetben, tampon alatt gyógyult 7 eset, elhúzódott a gyógyulás 10 esetben, míg sebfertőzés és genyedés 8 esetben következett be. A rossz eredmények (összesen 12 eset) közül: extractiót kellett végezni 5 esetben, a többi 7 részben functióképes, de teljes ínyatroplria jött létre 3 esetben, részletes ínyatrophia 1 esetben. A resekált nagyőrlők stabilitása igen jó, bár gyakran egy vagy valamennyi gyökerüknek körülbelül felerésze is eltávolítható, mert a nagyobb gyökérfelület és a széles fognyak biztosítja a fog erősségét. A gyökér legértékesebb része a rágóképesség szempontjából a pars alv. intermedia (Weshi), úgyhogy amikor ez a rész betegedett meg, resectio nem jöhet tekintetbe. Peter a replantatiót, minthogy reseetióval jó eredmény érhető el, legfeljebb véletlen extractiónál, vagy traumás luxatiónál végzi, mert replantatio után a cement és gyökérhártya csakhamar elhal, a gyökér felszívódása csakhamar megindul és a fog kihull, bár néha megesik, hogy a resorptiós folyamat igen lassú és a fog elég hosszú ideig functióképes. Bár sok tekintetben nem osztom Peter felfogását mindabban, amit könyvében megírt, különösen a részleteket illetően a gyökérkezelések terén, amely téren éppen úgy, mint Prinz közlései előtt, de után is, a vélemények megítélések terén a szakférfiak sohasem jutottak egy táborba, Peter előttünk fekvő munkáját nyereségnek tartom irodalmunkban. Nagyon kiemelném, mennyire igazat kell adnom a technikában a Peter által 1929-ben már ajánlott ínymetszéseknek a gyökércsúesresectiós műtéteknél különösen a nagyőrlőkön végzett reseetióknál, melyeket egyébként már igen régen — már a Neumann-féle paradentosis műtétek óta — magunk is nem is ritkán végzünk nem egy resectiónál, sőt rendszeresen például felső állcsont radikális műtétéinél is (melyek publikálását azonban elmulasztottuk). Nagyon kiemelném azt az exakt pontosságot is, melyet Peter e műtétéinél, de azelőtt is megkövetel. Kétségtelen, hogy különös ügyesség, begyakorlás, operativ készség elengedhetlen a nagyőrlők resectióihoz és kétségtelen az is, hogy Peter nagy tökéletességre tett szert a mütevések körül, érdeme, hogy beigazolta, hogy éppen a nem könnyű feladatok megoldásánál lehetőségekre mutat rá, melyekkel adott esetben nagy szolgálatot tehetünk betegeinknek. Különösképpen megszívlelendő az a megállapítása, hogy a nagyőrlők gyökereinek nagy
