Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-01 / 10. szám
657 sokkal könnyebben és észrevétlenül jut a gégébe, stb. A marburgi klinikán 32 idegentest közül 6 volt fogászati eredetű: 4 részleges protézis és 2 Kerr-tű. Különösen gyakran álmukban nyelik le vagy aspirálják a paciensek protézisüket, ezért soliasem szabad azt mondani, hogy a protézist megszokás céljából jó eleinte benttartani éjjel is. Máskor kezelésnél, nevetés, evés, ivás, mély belélegzés közben jut az idegontest a gégébe, nyelőcsőbe. Biztos jele az aspiratiónak az erős köhögés, ami csak igen ritkán hiányzik. A fogorvos kötelessége, ha az idegentest a torokban nem látható és a köhögéssel nem távolodott el, a beteget azonnal röntgenvizsgálat és szakorvosi kezelés céljából megfelelő kezekbe juttatni. Várakozás nem jogosult. Egy fogorvosnak becementezés közben egy háromtagú híd kicsúszott a kezéből és a beteg torkában eltűnt. A beteget az orvos megnyugtatta, hogy a híd bajt nem okozhat, per vias naturales ki fog ürülni. Erre a páciens megnyugodva ülésre ment, ahol kétórás beszédet mondott, majd többnapos vadászaton vett részt és csak akkor érezte magát betegnek, mikor hazatért. Azt hitte, hogy a vadászaton fázott meg. Tüdőgyulladással kezelték és csak később, a röntgenvizsgálat állapította meg, hogy a híd a tüdőbe jutott és a pneumoniát okozta. A híd eltávolítása után a beteg meggyógyult. Nem szabad a pontos diagnosis megállapítása nélkül hashajtószereket stb.-t rendelni. A beteg továbbutalásával a fogorvos szerepe végétért és a bronchoskopiában járatos gégész feladata az idegentest felkutatása és eltávolítása. Néha már gégetükörrel sikerül az idegentest, esetleges sérülés, oedema stb. diagnosisa. Fiatal leánynál gégetükrözésnél feltűnt a bal tonsilla alsó pólusába beleszúródott Kerr-tű, a nyele szabadon lebegett az epiglottis fölött, eltávolítása természetesen könnyen volt kivihető. Nem mindig ilyen kedvező az idegentest helyzete. Praedilectiós helyek: a bifurcatio tracheae, az oesophagus szájadéka és a cardia környéke. Röntgenátvilágításnál, sőt röntgenképen sem látszik esetleg az idegentest, ha az például kis gyökér- vagy fogrészlet (vagy nagyobb darab is lehet), ami bordák, mellcsont, gerincoszlop, szív- stb. vetületébe kerül. Hekolith-, celluloidprothesisrészek és porcellánfogak is rejtvemaradhatnak. Ha az idegentest röntgenologiee nem diagnosztizálható, következik a bronchoskopia; ez legtöbbször a kezelést és a corpus alienum eltávolítását is jelenti. A beteg morphin-atropininjectiót kap, a nyálkahártyákon pedig 2%-os pantocain-suprareninecsetelést alkalmazunk. Gyermekeknél és nagyon izgatott egyéneknél a narkosis nem kerülhető el. A beteget fekvő helyzetbe hozzuk, ez megakadályozza, hogy kis gömbölyű idegentest, például amalgamtömés visszacsússzon a gégébe. A kisebb bronchusokba mellékcsöveket vezetünk be. Az idegentest megragadása és eltávolítása külön e célra választott fogókkal történik. Nagyobb protézisrészeket néha el kell fűrészelni és csak több darabban tudjuk eltávolítani. Ha az idegentest nagyobb, mint a cső átmérője, úgy előbb a csövet húzzuk kifelé. Kerr-tük különösen az oesophagus falába mélyen befúródnak és csak a nyálkahártya adrenalinizálása után lazíthatok meg, de az eltávolítás még ígT sem sikerül teljesen. Tracheotomia néha nem kerülhető el. Pneumonia és gangraena pulmonum, az oesophagus sérülései után pedig mediastinitis léphet fel és ezért a mortalitas elég magas. Védekezés: kofferdám, az idegtűt az ujjúnkra kötjük, narkosisnál a torok felé az utat gézzel elzárjuk. Néha a beteg a már aspirált idegtűt a tüdőben lezajló destruáló folyamat közben kiköhögi. Hyenkor mindig gyógyulás következik be. Molnár László dr.
