Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-10-01 / 10. szám
akadályozza, másrészt lehetőleg nagymértékben kell kiterjednie a mozgó nyálkahártyarészek felé, de úgy, hogy ezeket működésűkben ne akadályozza és rajtuk sérülést ne okozzon. A széli záródás meghatározásánál eltérő eljárást kell követnünk aszerint, hogy a) a szájpitvarban, illetve a nyelvalatti tájon lévő fogmürészlet széli záródásvonalát, vagy b) a lemez szájpadi részének hátsó határát igyekszünk meghatározni. Az első feladat, mint fentebb már mondottam, tulajdonképpen a határhártya helyének pontos kikeresése, a második pedig a mozgó és nem mozgó szájpadhatár megjelölése. a) Határhártyti kikeresése. A határhártya anatómiailag pontosan körülírt fogalom és meghatározása elméletileg könnyű, A gyakorlat azonban meglehetősen nagy feladat elé állítja a fogorvost, amikor a határhártya lefutásának megállapítását kell elvégeznie, vagy jobban mondva a protézis szélét a határhártya mentén a szájpitvarban ki kell alakítania. Itt fokozott mértékben kell érvényesülnie a lenyomatanyag és a lenyomatvételi módszer egyéni javallatának, mert csak ilyen módon érhető el, hogy a protézis szájbahelyezése után a nyálkahártyán sérülések, felfekvések a szélizáródás túlmagas elhelyezése miatt ne keletkezzenek, illetve a protézis stabilitása a protézis szélének túlalacsony vezetése miatt ne szenvedjen. Már az egyéni-kanálkészítésnél is tekintettel kell lenni a határhártya lefutásának sajátosságaira. Az ajakfékeket, a nyálkahártyaredőket pontosan ki kell kerülnie a kanál szélének. Állandóan figyelemmel kell lenni arra, hogy a redők csukott szájnál a fogmeder széléhez közelebb esnek, mint nyitott szájnál. A prothetikus pedig főként nyitott szájnál, vagy legjobb esetben csak olyan helyzetben tudja a redőket figyelni, amikor a szájtükörrel az ajkakat, vagy pofákat az alveolustól elhúzza. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az említett redők csak nyálkahártyából állnak-e, vagy izomkötegek is futnak-e bennük, illetve, hogy nem esnek-e a redők izomtapadások területére. Ha izmok is vannak a nyálkahártyaredőkben, akkor mimikái mozgások közben a redők megfeszülnek és erősebben nyomódnak a protézis széléhez. A müködéses lenyomatokat legnagyobbrészt csukott száj mellett vesszük, mikoris a redők tulajdonképpen nyugalmi helyzetben vannak. A lenyomatvétel folyamán azonban igyekeznünk kell úgy eljárni, hogy a redők passiv, vagy aktiv megfeszítése által az összes 626 T
