Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
51 áll. A beteget felkérjük, bogy ha meleg bizsergő érzése volna a kezelendő foga fölött, azt azonnal kézfelemeléssel jelezze. A gépet bekapcsoljuk és a fogba fixált Kerr-tüt bármilyen fémmüszerrel, például csipesszel, megérintjük. A meleg érzés fellépténél az érintést megszüntetjük. Ezen eljárást 5—6-szor megismételve, a kezelést befejeztük. A meleg érzés helyes feltágítás és kellő magasságra felvezetett Kerr-tü esetén 5—10 mp. alatt áll be. A vitalitásvizsgálatot hasonlóképpen végezhetjük el. A gépet a vastagabb vagy vékonyabb zománcállományú fognak megfelelően erősebbre, vagy gyengébbre beállítva, a vizsgálandó fogat szondával megérintjük. Élő fog esetén a beteg az érintésre fájdalommal reagál. A gyökérkezelés és a vitalisvizsgálat alkalmazásakor a beteg elektromossággal telítődik és teste elektromos kondenzátor egyik lemezének szerepét tölti be. Az orvost pedig a kondenzátor a másik lemezének tekinthetjük. Ilymódon, ha az orvos a betegét bárhol fémtárggyal megérinti, az érintés helyén az elektromos feszültségkülönbség hőfejlődés közben egyenlítődik ki, minthogy azonban a kondenzátor egyik lemeze, a beteg, a frequentiaszám ütemében állandóan változó töltést kap, ez a hőfejlődés folyamatos lesz. Az elektromos feszültség kiegyenlítődése az érintés helyén nagyobb intenzitású, ha az orvos saját kapacitását megnöveli olymódon, hogy nagyobb fémtárgyat, például a fogászati széket szabadon lévő kezével megfogja. Ezt a tüneményt jól hasznosíthatjuk akkor, ha például a gyökércsatornát valamely ok miatt nem tágíthattuk eléggé fel és a készülék maximális teljesítményű skálaállása mellett sem kapunk 5—10 mp. alatt reactiót. A készüléken árammérő eszközt nem alkalmaztam, azon megfontolás alapján, hogy nyilván itt is érvényes a Joule-féle szabály, amely azt mondja: az elektromos áramlás okozta hő (Q) egyenesen aránylik az áram intenzitásának négyzetével (i2), a szóbajövő ellenállással (r) és az idővel (t). Q = i2 X r x t. A intenzitást és az időt meg tudjuk mérni, azonban az ellenállást semmiképpen sem vagyunk képesek sem mérni, sem meghatározni, mivel a diathermiás kezelésnél az ellenállás függ a fog gyökerének hajlásától, hosszától, a gyökércsatorna tágasságától, a dentincsatronácskák átjárhatóságától stb., de legfőképpen két tényezőtől: az apex kisebb vagy nagyobb átjárhatóságától és attól, hogy mily magasra vittük fel a tűelektródot a gyökércsatornában, vagy azon túl. Az egyenletben szereplő r ellenállás a gyakorlatban a közép
