Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-05-01 / 5. szám

311

Miért kell minden magánfogorvosnak a Magánorvosi Szakosztályba sürgősen belépnie?

Irta: Siklós Armand dr.

A M. 0. 0. Sz. vezetősége a kongresszusi jelentésében eléggé kidomborította, hogy teljes tudatában van annak, hogy nemcsak az 0. T. B. A.-ügyben, hanem más közületekkel kapcsolatosan sem sikerült az összorvosi érdekeket, az erkölcsieket és anyagiakat egyaránt úgy megvédenie, ahogy azokat maga elé tűzte és célravezetőnek látta. Az orvostársadalom széthúzása és reményvesztett letargiája viszont, amely az utóbbi évek orvostársadalmi nagy kérdéseinek elintézetlensége, vagy nem kívánatos módon való elintézése nyomán fejlődött ki, olyfokú, hogy a különböző szervezetek vezetőségeinek kedvét szegi, mert a hathatós támogatás hiányában az állásfoglalások súlya a felső fórumok felé mindenkor legyengített. Ebből a circulus vitiósusból való kijutásra pedig az első lépést az orvostömegeknek kell szükségképpen megtenniük azzal, hogy aktivitásba mennek. Ezt célozta a M. 0. 0. Sz. vezetőségének felszólítása a szakosztályok felélénkítésére, illetve újjászervezésére a májusi kongresszussal kapcsolatosan. A felhívásnak mindenképpen a legjobban a Pénztárorvosok Szakosztálya felelt meg, a M. 0. 0. Sz. keretén belül eddig is a legcéltudatosabb szervezet, melynek azon támadásai kivédésével, hogy az érdekeiket a vezetőség nem képviselte eléggé hathatósan, több helyen mentegetődzve foglalkozik a kongresszusi főtitkári jelentés. A Pénztárorvosi Szakosztály jelentéséből különösen ki kell emelni a következő passzusokat: „A Szakosztály tagjainak száma egy év alatt majdnem megkétszereződött és ma a Szakosztállyal minden illetékes tényezőnek számolnia kell, A szabadorvosválasztási harc irányának és terjedelmének is a reális viszonyokhoz kell alkalmazkodnia és nem szoríthatja háttérbe a kötött rendszerben működő orvosi kar egzisztenciális problémáit... A Szövetség jövő működési tervezetében a pénztárorvosi szakosztályra is óriási feladat, sőt vezetőszerep vár.“ Hogy pedig ezen működés mellett a magánorvosi kar is tengethesse vahahogyan az életét, ez elsősorban a Magánorvosi Szakosztály országos megerősödésétől várható. Enélkül a M. 0. 0. Sz. vezetősége a pénztárorvosok nagy túlerejének nyomását semmikép sem tudhatja kiegyensúlyozni és az érdekeinket kellőkép megvédeni, legkevésbbé a Kamarára való áttéréskor.

E szakosztály, mely az 1929-iki kongresszuson a mindjobban tagozódó szakosztályok mellett mint a magángyakorlatot védő szakosztály alakult meg és tagjainak száma rövidesen ezerre emelkedett,