Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1935-05-01 / 5. szám
306 szén párhuzamos, ezen a rövid szakaszon, amint az a fenti képletből következik, szétfeszülés nincs. A gyökérben ez a feszülés ismét fellép. A gyökér keresztmetszete Y alakú. Ez a V, ha nyílása felől párhuzamos erők érik, szét akar nyomódni, mert az erő nem esik a fal irányába. A gyökérdentin szövettani képe híven feltünteti azt a tényt, hogy az ék a fentről kapott nyomást tovább is párhuzamosan vezeti és közben minden magasságban szétnyitó erő hat rá. A gyökérben a dentinlamellák lefutása párhuzamos marad, tekintet nélkül a gyökér összetérő voltára. Mindenütt, ahol egy erővonal a dentin V alakban össze térő határát metszi, az erő elhagyja a den tint és a környező cementbe lép át. így a gyökércsúcsig haladva, a dentin az egész erőt átadja a cementnek. Minden olyan dentinlamella, amely a cement felé képzeletben meghosszabbítható, olyan nyomást jelent, amelyet a szétnyílni akaró dentin gyakorol a cementre (5. ábra). A gyökér tehát szétnyílna. Akadályozza ezt elsősorban maga a dentin, szerkezete. Harántmetszeten ugyanis a dentinrostok koncentrikus lefutását figyelhetjük meg. Ezek a gyűrűk megint, mint az építészek által jól ismert szorítóberendezések kell, hogy működjenek. A szétnyílás másik akadálya a cement, v. Ebner a cementnek két alakját írja le. A „vékony cement“ rostlefutásában a sugárirány dominál, koncentrikus rétegződés csak helyenként fordul elő. Ilyen a cement képe a fognyak közelében. A gyökércsúcshoz közeledve a cementburok vastagodik, e „vastag cementben“ a rostok lefutása főleg cirkuláris. A cement szerepe ezek szerint kettős. A koncentrikus rostozat szerepe csak a gyökérdentin összeszorítása lehet. A radiaer rész a gyökérhártya sugárirányú rostjainak folytatása. Ott kifejezettebb, ahol a gyökénhártyarostok is erősebbék, feszesebbek és a gyökér felületére merőleges a lefutásuk: a fognyak közelében. Ahol a periodontium rostjai ferdébbek lesznek (apikálfelé), a cementben is 5. ábra. 6. ábra.
