Fogorvosi szemle, 1935 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1935-02-01 / 2. szám

113

következtében a fogászatot a tudományos világ nyelvén, az orvosok képzettségéhez méltó alapossággal, részletességgel és rendszerességgel tanította. Rácz a műveletlen, falusi borbélyok szellemi és erkölcsi színvonalát akarta orvosi piedestálra emelni, hogy az általuk űzött mesterséget tudománnyá avassa. A borbélyokhoz csak magyar nyelven szólhatott s a sebészetnek egy-egy fejezetét, tehát a fogászatot is, kénytelen volt azok befogadóképességéhez szabni. Ma, 150 év történeti távlatából úgy tűnik nekünk, hogy Rácz elgondolása célravezetőbb volt. Plenk nagyszerű műve hazai orvosainkra hatás nélkül maradt. A fogászat Plenk nyomdokain sem talált az orvosok közt méltó képviselőkre. Viszont Rácz Sámuel „Borbélyi tanításai“ meghozták gyümölcsüket, mert sikerült vele a borbélyságot s velük a fogászat művelőit is legalább egy lépéssel közelebb vinni a kitűzött célhoz.

Rácz Sámuel legnagyobb érdeme az, hogy szakirodalmunkba annyi magyarságot, annyi nemzeti idealismust vitt, amennyit csak egy a nemzeti törekvésektől áthatott természettudós vihetett. Nem egy idegen tudományt akart nemzeti mezbe öltöztetni, nem idegen nyelvű szakmunkákat akart magyarrá átültetni, hanem magyar orvosi generatiót, magyar orvosi nyelvet és irodalmat akart. Az első volt, aki az egyetemen magyar nyelven tartotta előadásait. 1805-ig összesen 25 müve jelent meg, melyek közt alig akad egy-kettő (a füredi savanyú vizekről propaganda célból), melyeket német nyelven írt. Pedig anyanyelvén kívül tökéletesen beszélt latin, görög, német és francia nyelven. Nemzeti törekvéseiben melléje sorakoztak lelkes tanítványain kívül korának irodalmi vezérei is: Ányos, Kármán, Csokonai, akik Rácz Sámuel-hen a magyar orvosi műnyelv megalapítóját és diadalra vivő harcosát temették el 1807 február 27-én Pesten.

Egyik kiváló természettudósunk, Rapaich Raymund napjainkban hívta fel a figyelmet a magyar orvosi műnyelv 100 esztendős jubileumára. Ugyanis 1833-ban jelent meg Bugát Pál „Magyar deák és Deák magyar orvosi szókönyve“, irodalmi nyelvünknek első kincses szótára. Rácz Sámuel élete és munkái viszont emlékeztessenek arra, hogy a nagy nyelvújító előtt is volt magyar orvosi nyelv és irodalom, mely nem is annyira újításra, mint inkább bővítésre szorult.

(Befejezése következik.)

A 4%-os Neonovoton hatásában a legkitűnőbb külföldi helyiérzéstelenítőoldatokkal legalább is egyenértékű. Erős, biztos érzéstelenség és a hatás elmúltával minden szövődménytől való mentesség az orvosi gyakorlat legjobb fejlesztője és ezért nemcsak betegeinek, hanem önmagának is használ az a fogorvos, aki Neonovotonnal kezeli betegeit. Morelli Gusztáv dr.

4