Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-10-01 / 10. szám

Nemesítés vagy edzés?

Irta: Bonyhárd Béla dr.

A fogorvoslástan magyar nyelvezete most van kialakulóban, két szakfolyóiratunknak jóformán állandó rovata az idegen műszavak helyettesítésére ajánlott magyar kifejezések. Óriási lépéssel vitte előre ezeket a törekvéseket Salamon professzor könyvének megjelenése, aki remek munkájából teljesen száműzte az idegen szavakat és azokat egy olyan területen, amely ebből a szempontból talán még a legkevésbé volt feldolgozva — a fogszabályozástanban —, pompásnál pompásabb magyar kifejezésekkel helyettesítette. Miután ezek az új kifejezések hivatottak arra, hogy a jövőben a fogorvoslástani szaknyelv alapját képezzék, különös fontossága van annak, hogy egyetlen olyan kifejezés se juthasson át a közhasználatba, amely félreértésekre adhatna alkalmat.

Varga és Molnár a Fogorvosi Szemlében folytatásokban megjelenő dolgozatuk fémtani részében az izzítás folytán meglágyult nemesfém-ötvözetek mechanikus sajátságainak megjavítására szolgáló hőkezelési eljárást „edzés“ -nek nevezik. Ezt a kifejezést használja Salamon professzor is könyvében. Amikor Varga és Molnár az edzés szót először használják, csillag alatt megjegyzik: „A Vergütung szót „edzéssel“ jelöljük jobb magyar szó híján, mely azonban a fogalmat nem teljesen fedi. Mások a „nemesítés“ kifejezést használják, de ez szintén nem adja vissza a folyamat lényegét.“ Miután könyvemben a nemesítés kifejezést használtam, tudtommal talán először is, jogosnak, általános szempontokból pedig kötelességemnek tartom felszólalni az ellen, hogy helyette egy kevésbé egyértelmű kifejezés kerüljön a közhasználatba.

A szóban forgó melegkezelési eljárást németül „Vergütung“ - nak nevezik. Értik pedig alatta azt, hogy a kiizzítás által meglágyított ötvözetet felhevítik 300—500°-ra, majd lassan engedik lehűlni. Amely ötvözetnek ez a hőkezelés a keménységét, szilárdságát, rugalmasságát, stb. fokozza, az „vergütbar“. Miután teljesen új fogalomról van szó (mindössze 1925 óta ismerünk ilyen sajátságokat mutató aranyötvözeteket), a magyar kifejezés megválasztásában meglehetős szabadságunk van. A fontos csak az, hogy a kiválasztott műszó jó hangzású legyen és ne kerüljünk semmiképpen sem ellentétbe annak egyéb értelmével. A „nemesítés“ kifejezést a fémtanban eddig nem használták és így ilyen ellentét nem keletkezhetik. Egészen másképpen áll a dolog az „edzés“ szóval, mely általánosan elfogadott fémtani műszó, így nevezik a vas megkeményítését edzett acéllá. A vas-705

4