Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

43

vizsgálatai támasztják alá, kiegészítve az objektiv, subjektiv és kórbonctani leleteket.

Rothman főműve az 1889-ben megjelent s a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karának pályadíjával jutalmazott „Pathohistolögie der Zahnpulpa und Wurzelhaut“ (kiadta: Ferdinand Enke, Stuttgart, 74 oldalon, 87 ábrával; a szövettani praeparatumok Jendrassik élettani intézetében készültek), Árkövy Diagnostikájárnak megfelelő beosztásban tárgyalja a jellegzetes kórformákat.

A pulpa megbetegedései lehetnek akut gyulladások, chronikus gyulladások és atrophiák. Akut pulpitisek: 1. Pulpitis acuta septica s. superficialis: ép dentin takarja még a pulpát, de az odontoblast réteg alatt jól kimutathatók a mikrococcusok. Nem odontalgia nervosa ex carie (Heider) és nem primaer hyperaemia (Witzel), hanem fogbélgyulladás. A kötőszövet felrostozódott és a rostok kissé fényvesztettek.

2. Pulpitis acuta partialis. Ép odontoblast réteg alatt körülírt részen gyulladás, mikroskopikus tályog. Tág, elágazó véredények, az alapállomány hézagaiban a mélyebb rétegeiben is mikrococcusok. Lehet az elváltozás a pulpaszarvban, de lehet a pulpanyaknál is. Éppen a kórokozók mélybe terjedése miatt nem járhat a sapkázás mindig eredménnyel.

3. Pulpitis acuta totálisnál karyomitosis és szétesés van az odontoblast rétegben. Activ hyperaemia, ezenkívül sejtinfiltratiók. Mikrococcusok nincsenek mindig, ha igen, az erek mentén. Coagulatiós nekrosis jöhet létre.

4. Pulpitis acuta partialis purulenta. A pulpaszarvnak megfelelően gombostűfejnyi üreges felület, falain gennyel, alatta erős belöveltség. Az odontoblastréteg elpusztult s így jogos Árkövy synonymája : pulpitis ulcerosa.

5. Pulpitis acuta traumatica eseteiben hol vérzés, hol az odontoblastok megszaporodása észlelhető. Ezek s a többi önállóan diagnostizálható kórformák átmehetnek egymásba. így pulpitis acuta partialisból például pulpitis chron. tot. purulenta, pulpitis acuta partialis purulentából pulpitis totalis lehet.

Chronikus pulpitisek:

1. Pulpitis chron. parenchymatosa. Kezdetben csak degenerált, kitágult ereket, passiv hyperaemiát látunk. Ebben a szakban a pulpitis acuta totálistól csak a klinikai tünetek alapján választható el. A hyperaemiát követi a hyperplasia, a sejtek nagymérvű megszaporodása, majd a kezdődő parenchymás degeneratióban lévő kerek kötőszöveti sejtek nyomást gyakorolnak egymásra és létrejön az