Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
33 Orbán 1933-ban beszámol újabb kísérleteiről. A felfüggesztő apparátus elcsontosodását később resorptiós folyamatok követik lacuna képződéssel, melyekbe azután új csont rakódik le. Már csak 60 milliampéret ad 10 másodpercig. A kutyákat 6 nap, 3 nap, vagy Yz órával a kezelés után öli meg, a cement- és csontállomány jól megtartott, de a felfüggesztő készülék — secundaer károsodás útján — javarészt elvesztette magfestését. A periodontál-résnek bizonyos részei — Orbán szerint az áramvonalaknak megfelelően — nekrotikusok lesznek; ide aztán mész rakódik le; az épségben maradt, bevándorló, vagy regenerálódó sejtek segítségével új csont képződik: a nekrosistól megkímélt környezet felől végül vagy a keményállomány lebontása, vagy új csont képződése következik be. Balogh a stomatologiai klinika közelmúltban megjelent emlékkönyvében számol be experimentális vizsgálatainak eredményeiről. A vizsgálatokat Gotlieb-bal hasonló módon végezte 3 kutya 18 metszőfogán; a szöveti vizsgálatok 8 hónappal a kezelés után történtek. Az eredmény igen rossz; a gyökércsúcson vagy felszívódás, vagy nagyfokú resorptio kapcsán létrejövő összenövés, sőt 2 fogon genyes elváltozás is volt. Ezen experimentális vizsgálatok alapján Balogh azt a consequentiát vonja le, hogy mivel a diathermiával való kezelés kapcsán ilyen mélyreható károsodás jön létre, a kísérletek továbbfolytatása ,.céltalan“. „Annál kevésbbé kísérelheti meg, hogy ilyirányú kezeléseket emberi fogakon végezzen.“ Ez az elutasító kritika pedig 3 kutyán végzett kísérlet alapján történt, mely kísérletről egyrészt a szerző maga írja, hogy az eredménytelenséghez hozzájárultak a technikai zavarok és a használt készülék tökéletlensége, másrészt a kutyakísérletek döntő volta egy gyökkezelési eljárás milyenségére vonatkozólag még erősen vitás; szóval három kutyakísérlet és ezzel szemben emberi fogakon végzett diathermiás kezelések sok százas, sőt sok ezres vizsgálati anyagról szóló jó eredménnyel záruló statisztikák. Feiler tagadja a felfüggesztő készülék károsodását, mert ezen esetben a fog meglazulása, vagy kilökődése is előfordulhatna. Pedig ő az intézetében végzett több mint 3000 esetnél egyszer sem konstatálhatta. Szerinte állatkísérletekből nem szabad olyan consequentiát levonni, melyet emberre vonatkoztatunk, mert így súlyos hibaforrások keletkezhetnek: 1. az experimentális arteficiális károsítás azonosnak vétetik az infectióval; 2. fontos a vizsgálati fog anatómiai felépítettsége, dentin vastagsága, apex differentiálódása; 3. a kutya foramen apicaleja egészen más anatomiájú, mint az emberé; 4. végül a dosirozás helytelen volta a kísérletnél, amennyiben nincs meg a 3
