Fogorvosi szemle, 1934 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

21

zására szolgál, 2. a primaer áramkörből (öninductiós tekercs, „Lösehfunkenstrecke“ és kondensatorral), 3. secundaer, azaz therapiás áramkörből és yégül szabályozó és mérő készülékből (4. ábra.) Egyenáramú hálózatnál még szükséges a gép elé kapcsolt áramalakító.

Ha az ilyen géppel nyert nagyfrequentiájú és relative kisfeszültségű váltakozó áramot a testen átvezetjük, az elektromos energia egy része kalorikus energiává, azaz meleggé változik át, melyet mi therapiás célra használhatunk fel.

A rendes hálózati egyen-, vagy kisfrequentiájú váltóáram nagy izom- és idegingert képez. Legyengített erősségű áramoknál (galvanisatió, faradisatió) pedig a felmelegedés minimális. A mi

4. ábra. A diathermiás-gép kapcsolása.

(T. = zártvasmagvú kerettransf ormátor ; Szi. = szikraköz ; K. = kondensator ; E. = ellenállás; Sza. = szabályozókészülék ; Ed. = elektródák.)

szempontunkból igen nagyjelentőségű, hogy a nagyfrequentiájú áram nem ingerli az idegrendszert. A sensibilis és motorikus idegek csak bizonyos (alacsony-) frequentiájú árammal izgathatok. Az elektromos áram ingerlő képessége egyenes arányban van az áram erősségével és fordítottban a frequentia négyzetgyökével (Nernst). Gildemeister szerint 200.000-es frequentián túl nincs ingerhatás.

A nagyfrequentiájú áramnak nincs elektrolytikus hatása. Egyenárammal állandó pólusok mellett kation-kathod, anion-anódvándorlás van, váltóáramnál a pólusok folytonos cserélődése mellett ( + —, — + ) az ionok is állandóan változtatják az irányukat. Mivel az ion-vándorláshoz idő szükséges, sűrű váltakozás mellett az ionok útközben fordulnak meg, majd egyhelyben forognak, végül pedig megállnak, minek végső eredménye az elektrolysis hiánya. Megfelelő nagyfrequentia mellett (körülbelül 200.000-en felül), helyes applikációs módszerrel az elektromos áram függetlenül az áram erősségétől és feszültségétől az emberi testre nincs károsító hatással.