Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
33 hatása a tenyészetekre nagymértékben összefüggésben van a korral: idősebb korban a vérnedvben gátló anyagok keletkeznek, amelyek a tenyészetek növekedését akadályozzák. A hydrogen ionconcentratio szintén jelentős tényező a sejtszaporodásban. Néhai Bálint professzor úr kívánságára, az ő vizsgálataival karöltve vizsgáltam Marton és Pellathy dr.-ral a milieu pH-t és azt találtuk, hogy az optimális hydrogenionconcentratio pH 6.8-—7.5 terjed. A szövetek pH 6.8-nál savanyúbb környezet iránt rendkívül érzékenyek és bennük a sejtek nem szaporodnak. Felfelé ellenben pH 9.2-ig lúgosíthatjuk a táplálótalajt, mert ezirányban a szövetek kevésbbé érzékenyek és a fenti határig sejtszaporodás figyelhető meg a tenyészetekben. Kiválóan alkalmas az explantatio a sejtoszlás jelenségeinek megfigyelésére is. Kiderült a szövettenyésztési vizsgálatokból, hogy ugyanazon sejt 2 oszlása között körülbelül 10 óra múlik el. Megfigyelték kultúrákban magának a sejtoszlásnak időtartamát, továbbá az oszlás rithmusváltozásait és a különböző physikalis és chemiai ingereket a sejtoszlás jelenségével kapcsolatban. Leggyorsabb a mitosis 42° С.-os hőmérsékleten. Fischer érdekes megfigyelése volt az a tény, hogy a melegvérű állatok szövetei a kultúrában szobahőmérsékleten is életben maradnak körülbelül 3 hétig és újabb transplantatio után éppúgy szaporodnak, mint a nomális kultúrák sejtjei. A szövettenyészetek anyagcseréjét legbehatóbban Krontowski vizsgálta meg. Mikrochemiai és physikalis-chemiai módszerekkel nagymértékben tisztázta a szövettenyészetben történő vegyi folyamatokat. A fehérje-, zsír-, szénhydrátanyagcsere, a glykolysis, a tejsavképződés, a tálplálótalajmegsavanyodás, a szénsavkeletkezés, a K-, Ca-, H- és OH-ionok quantitativ analysisével Krontowski alapvető munkát végzett ezen a téren. Vizsgálták a permeabilitas, a felületi feszültség, a lélegzés és a vitaminok szerepét a kultúrákban, továbbá a különböző baktériumok és szemcsék phagoeytálását a sejtek által. Megfigyelték in vitro a tuberculumok keletkezését a nyirokcsomók, omentum és a tüdő szövettenyészeteiben. A spirochaeták viselkedését főképpen Levaditi vizsgálta és megállapította, hogy a szövettenyészetekben sokkal gyorsabban elpusztítható, mint a szervezetben. Ugyancsak ő vizsgálta meg a különböző vírusok hatását a fibroblastokra. Sikerült továbbá fajidegen fehérjékkel szemben immunizálni a tenyésző sejteket oly mértékben, hogy azok még toxikus adagokra sem halnak el. Számos gyógyszer hatását vizsgálták in vitro a már említett magyar szerzőkön kívül Fischer, Burrows, Carrel és Ebeling. A hormonkutatás és az insulin hatásának vizsgálatában is számosán felhasználták a szövet-3
