Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
28 képen a középső sötét területet, ez az eredeti explantált darab, körülötte pedig a belőle kinőtt élő sejtek láthatók; ezek oszlásban és állandó amoeboid mozgásban vannak. Az élő tenyészetben mikroszkóp alatt csak ezek a kinövő sejtek figyelhetők meg, mert az eredeti darab meglehetősen vastag. Ha az ebben végbemenő szövettani folyamatokat akarjak látni, a kultúrából a rendes szövettani eljárásokkal metszeteket készítünk. A kultúrán az eredeti darab körül, az iigynevezett proliferatiós zónában az élő sejteken megfigyelhetjük azok oszlását, vándorlását és általában minden életjelenséget, ami az élő sejten látható. A vegyszerek hatása is vizsgálható, továbbá bármilyen egyéb mechanikai vagy chemiai inger, amelyet kísérleteink folyamán alkalmazunk. Morphologiai szempontból a tenyészeteket, a proliferatiós zóna szövettani képe alapján, Petrovits dr.-ral végzett kísérleteim eredményeképpen, három csoportra osztottam fel. Az első csoportban (7., 8., 9. ábra) foglalnak helyet azon tenyészetek, amelyekben bizonyos idő múlva főképpen orsóalakú kötőszöveti sejtek, úgynevezett fibroblastok vagy fibrocyták láthatók. Idetartoznak a nyirokcsomók, lép, csontvelő, thymus és még néhány szerv kultúrái. A második csoportba tartozó tenyészetek (10., 11. ábra) proliferatiós zónájában hámsejteket találunk, rendszerint összefüggő hártya alakjában. Idetartoznak a méh, vese, epehólyag stb. tenyészetei, ahol főképpen a hámsejtek szaporodnak in vitro. A hám- és a kötőszövet szaporodása egvidőben is látható a kultúrákban (12. ábra), de rendszerint néhány heti tenyésztés után vagy a hám-, vagy a kötőszövet jut túlsúlyba és 9. ábra. Pank reastenyészet. 10. ábra. Uterustenyészet.
