Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
20 néhány héten túl életben tartsuk. Még egy anyag kell ehhez: az embryokivonat. Ha fiatal tyúkembryók testéből Ringer-oldattal készített embryokivonatot keverünk a tápláló talajhoz és azt időnként megújítjuk, a szövetek határtalan ideig életben tarthatók. Carrel híres tyúkszívtenvészetei immár 21. éve élnek, holott annak a tyúkfajnak az életkora, amelynek szívéből ezek a tenyészetek készültek, csupán 4—5 esztendő. Az embryokivonat eme csodálatos hatásának felfedezésére kapta meg Carrel a világháború kitörése előtt a Nobel-díjat. A tudományos világ ekkor kezdett komolyan foglalkozni a szövettenyésztés problémájával. A biológusok egész sora kezdte vizsgálni a szervezetből kivett különböző szervdarabok és szövetek viselkedését in vitro. Mai napig a 3000-et meghaladja a szövettenyésztés módszerén alapuló közlemények száma. Főképpen a szövettenyésztéssel foglalkozó kutatók munkássága révén jött létre 1927-ben Budapesten báró Korányi professzor úr klinikáján, Kenhessék* professzor úr eredményes közreműködésével és elnöklésével az első nemzetközi sejtkutatókongresszus, melynek tagjai a biológia minden ágát képviselték. 1930-ban tartották Amsterdamban a második nemzetközi sejtkutatókongresszust, a harmadik pedig jövőre lesz Cambridgeben. A sejtkutatóknak két nemzetközi folyóiratjuk is van, úgymint az európai „Archiv für experimentelle Zellforschung“ Rhoda Erdmann szerkesztésében és az amerikai „Protoplasma“ Robert Chambers szerkesztésében. A nemzetközi sejtkutatótársaság 1930-ban Amsterdamban alakult meg Carrel elnökségével. A hazai kutatók munkássága. A fentebbi munkában tudományos kutatásuk révén a hazai szerzőknek is'jelentős szerepük volt. Így elsősorban Huzella professzor urat említem meg, aki ezirányú számos közleményében főképpen a milieuhatás rendkívül nehéz problémáját analizálja, vagyis azt a bonyolult mechanismust kutatja, amely a tenyészet sejtjei és a táplálótalaj szerkezete között fennáll. Kétségtelen, hogy a táplálótalajnak igen fontos hatása van a benne tenyésző sejtekre úgy morphologiai, mint physiologiai szempontból. A szerző szavai szerint: „A sejtek váladékából tisztán physikaichemiai feltételek között kialakuló elemi rostrendszer a magasabbrendü szervezetek szöveteinek tenyészetében, a szövetnövekedés organisatiójában játszik fontos szerepet. Ezen a rostrendszeren végzett kísérleti biológiai vizsgálatok alapot szolgáltattak arra, hogy a magasabbrendű szervezetek korai fejlődési stádiumait, kifejlődött állapotuk végső aneuralis szövetegységeit, a szövettenyészet ideghatástól független organisatióját és az idegrendszernélküli alacsony* Orvosi Hetilap, 70. évfolyam, 1927.
