Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-02-01 / 2. szám
128 Leonard J. Harold: A paradentosis conservativ kezelése. (Konservative Behandlung der Paradentose.) Deutsche M. für Zahnheilkunde. 1932. 16. A paradentosis kezelésében jelentékeny szerepet játszik a depuratio, rejtett fertőző gócok kitakarítása, általában physiologias szájviszonyok teremtése, traumatikus befolyások távoltartása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy eredményt mely esetekben érhetünk el: mily állapotban van a megbetegedett fog, a paradentosisnak mely formájával van dolgunk, eltávolítható-e az ok és egyáltalában érdemes-e a kérdéses fogat megtartani? Ha a tasak a gyökércsúcstól csak 4 mm. távolságra van, ha a körülfekvő csont már több, mint a felére resorbeálódott, vagy a mozgó fog gyökéresúcsa a resorptio jelenségeit mutatja, úgy a fog eltávolítandó. Kedvezőtlen a prognosis, ha többgyökerü fog bifureatiójának nincs már csontos összeköttetése. Fontos momentum a csontstmetura állapotának megállapítása röntgenfelvételek alapján. Szabályosan álló, szolid fogkörüli csontstrueturával bíró fogak alkalmasabbak conservativ kezelésre, mint szabálytalanul egymásratolódott, vékony csontlamellákkal körülvett fogak. Ssokolóczy dr. Dr. H. Michaelis: A tiranallal végzett vizsgálatok és azok eredményei. (Untersuchungen und Erfahrungen mit „Tiranai“.) Deutsche Zahnärztliche Wochenschrift. 1932. 20. Schröder és Schönbeck vezették be a caries profunda kezelésére. Hatóanyaga kovasav, vivőanyagai gyanta és ehloramin, mely utóbbiak erjedés- és rothadásgátlók. A hatás lényege a felpuhult, inficiált, cariosus dentin anorganizálása. Célunk vele: 1. a táptalajt anorganizálva, azt a baktériumok életföltételeire alkalmatlanná tenni; 2. izoláló réteget képezve a ehemiailag nem indifferens tömőanyagnak (cement) a fogbélre való ártalmas hatását megakadályozni. Sajátságos szagú, áttetsző barna folyadék, melyet levegőtől, fénytől óvnunk kell. Lényeges tulajdonsága nagy diffusióképessége. Savval érintkezve koesonyaszerü consistentiájúvá élsz, később megkeményedik. Indicatio ja: Caries profunda mindazon esetben, ahol a szuvas rész eltávolítása a fogbélür megnyitásának veszélye nélkül előreláthatólag nem sikerülhet. Megkísérelhető a fogbélhyperaemia kezdeti szakában is; ilyenkor, ha a fogbélürt a további bakteriuminvasiótól távoltartjuk, a fogbél a bevándorolt csirokat elpusztítva, gyógyulhat. Kontraindikált, exponált fogbél esetén. Keselés menete: cavitas feltárása, óvatos excavatio, majd a cavitasnak meleg vízzel való ismételt átöblítése a savi hatás megszüntetése céljából, mivel az a tiranai hatását jelentékenyen befolyásolja. Izolálás és a kavitás meleg levegővel való tökéletes kiszárítása után, abba a tiranai egy cseppjét helyezzük. A folyadékot a cariosus dentin gyorsan felveszi, a beeseppentés megismételhető. A lezárás tiranallal átitatott vatta behelyezése után phosphatcementtel történik. Tapasztalata szerint azokban az esetekben, ahol a fogbélür észrevétlenül megnyílt, a beteg a kötést néhány napig fájdalom nélkül tűri, mivel a cariosus dentin a Tiranait magába felveszi. Helyesen adagolt és elkevert phosphatcementtel való lezárásnál a savképzés oly csekély, hogy az a tiranai hatását jelentékenyen nem befolyásolja. Egyszeri kezelés gyakran nem vezet célra. A kötés több ülésben való cserélésével és huzamos időn át való behelyezésével fokozzuk az impregnatio intensitását. Ajánlja a kötés 3 naponként való megismétlését, bár a második ülésben elhelyezett kötés akár hetekig is benn-
