Fogorvosi szemle, 1933 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1933-02-01 / 2. szám
117 pedig a foetus, a csontrendszerének felépítéséhez szükséges meszet az anyai szervezet rovására is kiveszi, világos, hogy a deficitet az anyai szervezet megérzi, ami — mint tudjuk — legáltalánosabban ismert és látható módon az anyai fogazat rohamos szétesésében, cariesében fog megnyilatkozni. Ma úgy tudjuk, hogy az a mésztöbblet, amire terhesség alatt az anyának szüksége van, igen jelentékeny, mert a foetus napi szükséglete a 120. napig körülbelül napi 0.0048 gr, a 150. napig 0.083, a 180. napig 0.087, 210. napig 0.089, a 210—270-ik napig 0.638 gramm. A terhesség utolsó 2 hónapjában, tehát az anyai szervezet mészszükséglete 50%-kal nagyobb a nem terhes felnőtt átlagos napi mészszükségleténél. Ezért világos, hogy a helyes egyensúly csak úgy maradhat fenn, ha az anya ennyivel több meszet vesz magához helyesen megválogatott táplálékaiban. Sőt úgylátszik, hogy még ez a mészmennyiség sem elég, mert az anyai szervezetnek a foetus állandó mészszükségletén kívül, gondoskodni kell egy olyan állandó depóiról is a placentában, hogy a foetus mészszükségletét az anyának esetleges anyagcserezavarai és ingadozásai esetén is úgy pótolhassa, hogy e szükségletek esetleg hosszabb időn át is az anyai szervezet károsodása nélkül fedezhetők legyenek. Az anya az ő és magzata szükségletéhez a mészsómennyiséggel helyesen nemcsak akkor gazdálkodik, ha ehhez táplálék útján elegendő meszet vesz fel, hanem ha a felvettél helyesen takarékoskodik is. (Ezen takarékosság egyik eszköze pedig fogait, illetőleg szájnyálának minősége.) Ugyanis ha a szájnyál elveszti lúgos vagy neutrális vegyhatását, tehát azt a tulajdonságát, hogy a szájban létrejövő savi bomlástermékeket közömbösíteni tudja, akkor a savi bomlástermékek szabadon kifejthetik mészoldó hatásukat a fogakra. Hogy miként játszik ebbe bele a szájápolás, vagy hogy milyen vonatkozásban van vele a szájflóra, azt nem tudjuk, mert még a terhesek normális szájflórája sem ismeretes biztosan, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy a szájnyál vegyhatására a táplálkozás mikéntjének is hatása van. Másszóval circulus vitiosus van itt jelen úgy, hogy a rossz táplálkozás calcium deficitet okoz, ez megváltoztatja a szájnyál vegyhatását, ami a fogakra mészoldólag hat. Némelyek pedig azt is vélik, hogy a rossz fogak talán szájszag okozása és a szájíz megváltozása révén a táplálkozást is befolyásolják. Rámutatnak ugyanis arra, hogy míg az egészséges vagy meggyógyított fogú nők terhességi hányása ritka, nem makacs és jobban befolyásolható, addig a rossz fogazatú, széteső gyökerekkel bíró, rossz szagú száj mellett az emesis súlyosabb és nehezen vagy alig befolyásolható. A mondottakkal azonban a terhesség és fogazat vonatkozásai
