Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

55 feltevés alapja Sturm-tói származik. Szerinte a dentin és fogbél vezetőképessége közt fennálló különbség következtében az áram hatását főleg a fogbélre fejti ki, a fog anatómiai felépítése következtében pedig az áramvonalak a gyökér­­csatorna csúcsán összegyűjtve, ott fogják létrehozni a fogbél coagulatioját. Münzesheimer szerint is a coagulatiós hatás ott fog bekövetkezni, ahol az elektromos ellenállás a legnagyobb, azaz a gyökércsatoma legszűkebb helyén, tehát a gyökércsúcson és a csúcskörüli elágazásokban, függetlenül attól, hogy a működő elektród a csúcsot elérte-e, vagy sem. A szerzők az elmélet helyes­ségét különböző utakon igyekeztek kísérletileg igazolni. Azt, hogy a dentin és fogbél vezetőképessége közt fennáll-e az a különbség, amely a feltételezett diathermiás hatást igazolná, élőben eddig nem sikerült bizonyítani. Falkenstein —- emberen — ép fogbelű fogakat kezelt diathermiás árammal, majd extra­hálva, azok szöveti képét vizsgálta. Szöveti vizsgálatainak eredménye, hogy a coagulatio csakis a tű közvetlen közelében mutatkozik ; a szöveti kép nem igazolta azt, hogy a coagulatio éppen a legszűkebb helyeken, a gyökércsatoma csúcsán következik be. Brand. Prof. Münch : Új amputatiós eljárás a pulpa részleges meg­betegedésénél. (Über eine neue Behandlungsmethode partiell erkrank­ter Pulpen.) Zahnärztl. Rundschau 1931. Nr. 28. Azok a technikai nehézségek és az arsennel való pulpadevitalizálás ve­szélyei, amelyek az úgynevezett totalexstirpatióval járhatnak, arra késztetik a gyakorlóorvosokat, hogy a pulpa részleges eltávolítására egy egységes, minden esetben alkalmas, klinikailag kifogástalan eljárást találjanak. Kritika tárgyává teszi Witzel azon állítását, hogy a koronapulpától megfosztott gyökérpulpa élet­ben maradva, functiót végez. Egyes autorok viszont az amputatio után az am­putált csonknak heges gyógyulását akarták elérni, antiseptikus paszták bevitele által távoltartva a fertőzést okozó csirokat. Mások a pulpa mumifikálását tar­tották alkalmasnak indifferens szövet elérésére. Ismét mások a periodontális szö­vetek cementoid szövetet produkáló képességét kívánták felhasználni a gyökér­csatoma lezárására. Münch az amputatiós eljárásával egy spontán létrejövő gyökértömés elérésére törekszik, amit egy enyhén ható antiseptikus szerrel kom­binált mész- és vitamintartalmú praeparatumnak a helyi érzéstelenítésben am­putált pulpára, pulpacsonkra való helyezésével kíván létrehozni. A spontán létrejövő gyökértömés biológiai alapja, hogy a pulpacsonkra felhelyezett prae­­paratumot a nyitvalévő véredények direkt úton felveszik, a benne lévő mész a pulpa kötőszövetébe kiválasztódik és mint meszes lecsapódásból álló amorph gyökértömés, teljesen obliterálja a gyökércsatornát. Brand. W. Schmitz (Köln) : Balsikerek a szívó lenyomatvételnél, továbbá egyszerűsített eljárás a felső teljes lemez szívó hatásának fo­kozására. (Über Misserfolge beim Saugeabdruckverfahren, sowie eine vereinfachte Methode zur Erhöhung des Saugeffektes bei der totalen oberen Prothese.) Zahnärztliche Rundschau. 1931. 34. szám. Az újabb szívólenyomati eljárások nehézkességük miatt nem váltak álta­lánossá, azért igyekezett leegyszerűsíteni azokat. Az előforduló nehézségeket és balsikereket: 1. általános balsikerek és 2. tiszta technikai nehézségek címén tárgyalja.

Next

/
Thumbnails
Contents