Fogorvosi szemle, 1932 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1932-02-01 / 2. szám
135 egyéb themájú tudományos előadásaikat már most bejelenteni, hogy a programmot idejében összeállíthassuk. A szakkiképzésre vonatkozó rendelet. Egyesületünk elnöksége a közelmulban felkereste Scholtz Kornél dr. államtitkár urat s vele a fogorvosi kart érdeklő kérdésekről tárgyalt. Tagjainkhoz! Kérjük mindazokat a tagtársakat, kik tagdíjukkal még hátralékban vannak, hogy azt minél előbb a 17.284. számú postatakarékpénztári csekkszámlánkra beküldeni szíveskedjenek. Akik régebben tartoznak, azoknak értesítést küldünk hátralékukról. Jegyzőköny. Felvétetett a M. F. O. E. 1932 január hó 20-án tartott választmányi ülésén. Jegyző: Ferenczy dr. Elnök: Morelli dr. Morelli elnök a következő szavakkal nyitja meg az ülést: Tisztelt Választmány! Mindenekelőtt szívem melegével üdvözlöm Önöket első választmányi ülésünk alkalmából. Először gyűltünk ma össze, hogy ügyeinket megbeszéljük és égető kérdéseinkben határozatokat hozzunk. Nagy feladatainknak csak úgy tudunk megfelelni, ha közös jóakarattal, tudásunk és képességeink teljes kifejtésével szolgáljuk azt a célt, amit Egyesületünk maga elé tűzött. Ez röviden összefoglalva szakmánk gyakorlása egyrészt, hogy abból legalább szerény igényekkel tiszteségesen megéljünk és másrészt, hogy azt azzal a szeretettel műveljük, amely a pályáért lelkesedő ideális embert jellemzi. A létért való küzdelem mérlegén páratlan nagy erőt képviselhetünk, ha az egyesületen belül félreteszünk minden melléktekintetet és egyéni energiánkat a fenti közös cél érdekében összpontosítjuk. Erre annál is inkább szükség van, mert a jelen idők chaotikus zavaraiban csakis a szorosan szervezett zárt tömeg tud kinetikai energiájával az elsöprés veszélyének ellenállni. A magam és a vezetőség tagjai részéről célunk érdekében minden erőnket latba fogjuk vetni, de ugyanezt kérem a választmány minden egyes tagja részéről is, mert mindenkinek nyitva van az út és mindenkit tárt karokkal fogadunk, aki eszméjével, munkájával, vagy egyéni lehetőségeivel dolgozni tud. Ügy mint én, úgy mindenki solidáris kell, hogy legyen egymás nézetének, vagy gondolatának tiszteletében, de természetes, hogy bár minden út Rómába vezet, az utak különbözőek és az utak és módok megválasztása és elhatározása szabad mérlegelés kérdése, amelyet az alapszabályok szerint lefolyó tárgyalás fog minden esetben eldönteni. A „több szem többet lát“ ősrégi elv kell, hogy ily nagy testület szándékaiban, határozataiban és tetteiben megnyilvánuljon és azért senki se vegye személyes prestigekérdésnek, ha gondolata, vagy javaslata nem válik azonnal határozattá úgy, ahogy azt ő' elgondolta. Talán nem tudom magamat eléggé érthetően kifejezni, de legyen mindenkiben elegendő erő és önuralom, hogy gondolatát személyétől, mintegy függetlenítse és ha ellentétek keletkeznek is tárgyalásainkban, úgy ezen ellentétek teljesen személyen kívül kell, hogy maradjanak, mert az elvek harca céljaink elérésére nagyon szükséges és hasznos, a személyi harc ellenix-n a legnemesebb kezdeményezést is kudarcba fullaszthatja. Mindezeket csak azért említettem, mert azt hiszem, e psyehologiai alapon
