Fogorvosi szemle, 1931 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1931-09-01 / 9. szám
799 még nincs teljesen tisztázva. Tény az, hogy úgy a thyreoidea, mint a parathyreoidea, thymus, hypophysis, sőt az előbbiekhez való correlatio folytán az ivarmirigyek hypofunctio ja is befolyásolja a fogazatot fejlődésében (Kranz), ami a dentitio elhúzódásában, structurális anomáliákban, alaki eltérésekben s a fogazat csökkent ellenállóképességében nyilvánul. Ezek a körülmények, valamint a thymus, de különösen a parathyreoideák kiirtásával kapcsolatban meginduló és súlyos angolkórig fokozódó calciummobilisatio, azután az angolkór hypocalcaemiás alakjának: az infantilis tetaniának (György) és a parathyreopriv tetaniának nagy idegrendszertüneti s vérchaemiai hasonlósága (György), végül pedig az a körülmény, hogy a hypophysis, thymus, a mellékvesék s az ovariumok hormonjai kedvezően módosítják az angolkórra jellemző hypophosphataemiát (Volkmann), világosan mutatják a belsősecretiós szervek jelentőségét egyrészt közvetlenül a fogazat fejlődésében, másrészt a fogak fejlődésében elsősorban szerepet játszó calciumanyagforgalom irányításában. Természetesen mindenkor fontos az a kérdés, hogy vájjon módunkban áll-e az egyén constitutióját abban az időben, amikor ennek alapja kialakul, vagy amikor az említett fejlődési zavarok létrejöhetnek, kedvezően befolyásolni és miképpen tudjuk ezt a lehetőséget a caries prophylaxisának célszerűbb keresztülvitele tekintetében érvényesíteni. Már az alacsonyabbrendű növényi és állatvilágra vonatkozóan kétségtelen bizonyítékok állanak fenn arra, hogy az egyéni tulajdonságok modificatióinak egyrésze az anyagszervezetet ért külső hatásokra vezethető vissza. Annál inkább érvényesek ezek a megállapítások a magasabbrendü állatokra vonatkozóan, hol az ivarsejtek hosszabb időn keresztül az anya testében praeformálódnak és hol a magzat fejlődésének legfontosabb szakaszai szintén hosszabb időn keresztül az anya testében mennek végbe. Az állatkísérletek is ezt bizonytíják. Borchardt különböző szerzőket említ, akik kísérletesen megállapítják, hogy az anya vitaminszegény, különösen azonban calcium- és vitaminszegény táplálása az utódok súlyos avitaminosisában nyilvánul. A tünetek : a születési testsúly alacsony volta, súlyos fejlődési zavarok, katarakták, a csontfejlődés zavarai és a fertőző betegségekkel szembeni ellenállás csökkenése. De végre is itt vannak E. Walkhoff és O. Walkhoff kísérletes és szövettani vizsgálatai, amelyek speciális irányban is eldöntik a kérdést. Eszerint pedig a C-vitaminnak az anya táplálékából való elvonása a foetusoknál is legsúlyosabb fogfejlődési zavarokra vezet.
