Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1930-04-01 / 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE 1 930, ÁPRILIS, 4. SZÁM.

Eredeti közlemények.

Közlemény az O. T. I. Csengery-utcai orvosi rendelőintézet központi fogászati osztályáról. Vezető: Csilléry András dr., főorvos-igazgató.

Az arc és nyak fogeredetű, genyes kötőszöveti lobjai.*

Irta: Móczár László dr., osztályvezető-orvos.

A külvilágból a szervezetbe, a szövetek közé behatoló bárminemű idegentest icaetiót vált ki. Ez a reactio a környező szövetek élet jelenségeinek, biológiai functiójának megváltozásából áll. Az életjelenségek megváltozása részben progressiv irányú és vagy mechanikus: áll a vér- és nyirokkeringés helyi zavaraiból ; vagy biologikus, s áll a mobilis sejtrendszer (phagocyták) különböző typusú megszaporodásából — részben regressiv irányú, s degenerativ jellegű: áll a szövetek nekrobiosisából.

Természetszerűleg a reactio fokozottabb lesz, ha a behatoló idegentestek a szervezetre súlyos mérgező hatást gyakorló élőlények, azaz mikrobák: baktériumok. A baktériumoknak a szövetek közé történő behatolását infect iának, fertőzésnek nevezzük. A behatolással szemben fellépő szöveti reactiót inflammatiónak, gyulladásnak nevezzük. A gyulladás tehát nem más, mint a szervezetnek a behatoló idegentestekkel, a baktériumokkal szemben való küzdelmének látható jelensége.

A behatoló különböző mikrobák a legváltozatosabb minőségű reactiókat válthatják ki. Ezen különböző, s már szabad szemmel látható reactiók szerint csoportosítjuk az egyes fertőzéseket, infectiókat. Egyik typusa a reactióknak a genyedés (fokozott nedvkiáramlás, leukocytosis), ami annyira dominál bizonyos fajtájú baktériumok behatolásánál, hogy ezeket emiatt genykeltő, vagy pyogen mikrobáknak nevezzük.

* Kivonatosan előadta az O. T. I. fogászati osztályának tudományos ülésén, 1930 márciusban.

2