Fogorvosi szemle, 1930 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1930-02-01 / 2. szám
114 kötőszövet helyén való csontosodással. A conus articularis épúgy, mint az anthropoidok processus retroglenoidalisa a processus zygomaticus ossis temporalissal teljesen el van csontosodva és így ezek után minden kétséget kizárólag annak alkotórésze. A conus articularis a tuberculum articulare-t kifejlődéséig mechanikailag helyettesíti, továbbá tájanatomiai fekvése is az anthropoidok hátulsó izvápanyujtványának tájanatomiai fekvésével megegyező. Tuberculum articulare nincsen. így az állkapocs előre-hátranyujtása a ma élő újszülöttben épúgy, mint az anthropoidokban csak a fossa mandibularisban játszódik le. Az állkapocs süllyesztése-emelése, továbbá a rágómozgások véghezvitele a conus articularison, a processus retroglenoidalison megy véghez. Az állkapocs előre-hátranyujtása csak simplex, parallel eltolódás nélküli működés, mert hisz az emberi újszülöttben fogóharapás van. Az állkapocs emelése-süllyesztése kombinált kettős symmetrikus működés, míg az őrlőmozgások a processus retroglenoidalison asymmetrikusan játszódnak le. Vagyis az emberi újszülöttben a két utóbbi működés épúgy, mint az emberszabású majmokban a tuberculum articulare-t helyettesítő processus retroglenoidalison (conus articularis, tuberculum articulare posticum) zajlik le. A fossa mandibularis hordozója a processus zygomaticus ossis temporalis a tuberculum articulare miatt csak egy gyökérrel ered. Az újszülött emberi koponyán az arcus zugomaticusnak oly varietásai is előfordulhatnak, hogy az arcus zygomaticus hátulról előre meredeken húzódik lefelé. A capitulum mandibulae tengelyének metszési pontja a capitulum mandibulae mögé eső. A felső és alsó állkapocsban a tejfogcsírák száma normálisan 24, míg a permanens fogcsírák száma 32. Végeredményben az anthropoid, az ősember és a ma élő emberi újszülött rágókészülékét a következő négy főfactorban találom teljesen megegyezőnek: 1. A processus retroglenoidalis jelenléte ; 2. a tuberculum articulare hiánya ; 3. fogóharapási alapállás; 4. az egymással teljesen megegyező állkapoesizületi működés. Mint atavismust variatióként pedig ebből kifolyólag a felnőtt emberben fellelhetjük: 1. A processus retroglenoidalist ; 2. a diastemát; 3. az arcus zygomaticus anthropoidszerű lefutását ; 4. a tuberculum articulare hiányát ;