Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-01-01 / 1. szám
60 Ismereten az iskolaorvoslás lényegét. A (i:—14 éves korig való általános iskolai t'ogkezelésnek nemcsak az egyén szempontjából van nagy haszna, hanem — mint külföldi példák mutatják —- a munkásbiztosító szempontjából is, főleg munkamegtakarításban és anyagiakban. Ismerteti a közkórházi fogászati osztályok célját. Ez nem a szegény néposztályok részére létesítendő ingyenrendelés volna, hanem arra szolgálna, hogy a közkórház betegei — főleg a fogászati vonatkozású és a fogászattal összefüggő megbetegedések — itt kezeltessenek (sebészi, belgyógyászati stb. betegek). Az egész országban létesítendő iskolafogorvosi intézmények legfőbb akadálya e pillanatban az anyagi eszközök hiányában keresendő. Ügy képzeli, hogy a Társadalombiztosító, a hatóságok (népjóléti-, kultuszminiszter és földmívelésügyi miniszter, városok, törvényhatóságok, falvak stb.) és közjótékonyság nyújthatnának elsősorban módot arra, hogy mielőbb a legszélesebb mederben meginduljon az iskolafogorvosi kezelés országszerte. A gyermekek kezelésére szolgáló rendelők lehetnének a Társadalombiztosító rendelői a reggeli órákban, miután a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a felnőttek főleg az esti rendelést keresik fel tömegesen. A Társadalombiztosító fogorvosi (főleg vidéki) rendelői alkalmasak lesznek arra, hogy ott a pénztári betegellátással egyidőben, az ipari fogászati praeventio, az iskolásgyermekek kezelése is megtörténhessék. Nem tartja feltétlen szükségesnek, hogy a rendelés az iskolában történjen. Bárhol lehet az, csak magánorvos rendelőjében nem, aminthogy ideális állapot az volna, hogy az iskolafogorvosok „hivatásos“ iskolafogorvosok lennének, akik magánpraxist egyáltalában nem folytatnak. A helyes iskolafogorvoslás szerinte csupán a systemás kezelés és vizsgálat lehet. A németek ily praeventiv munkálkodása célravezető. A tüneti kezelés a gyermekfogorvoslásban eredményeket nem mutat. A falvak, tanyák gyermekei fogorvosi szanálása céljából : vándor-iskolafogorvosi rendelők volnának létesítendők. — Köszönetét mond a főváros vezetőségének a már fennálló iskolafogászati rendelőkért és a Bockefeller-Intézet igazgatójának, Johan professzornak, ki felismerve a gyermekfogászat általános szociálhygiénes propagativ erejét, 1 év alatt 10 ily intézetet létesített vidéken. Az iskolafogászati rendelők felállítását már azért is szükségesnek tartja, mert az orvosi rend megélhetési lehetősége mindjobban csökken. Ez intézmény keretén belül egyrészt sokan elhelyezkedhetnének, másrészt a jövő nemzedéket „fogorvosi“ kezelésre szoktathatnák. Ami a jövő szempontjából nagyhorderejű kérdés. Johan professzor, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója röviden reflektál az előaJdó szavaira és hálásan emlékszik meg Szabó professzorról, ki őt a létesített iskolafogorvosi rendelők megindításakor legjobb tanácsaival látta el. Kéri a megjelent tisztiorvosokat, hogy saját hatáskörükben is támogassák az actiót. Burtik Andor dr., bajai tisztifőorvos bejelenti, hogy Baján már 3 év óta történik az iskolásgyermekek fogorvosi kezelése, amit Ábrahám és Buchwald doctorok nagy szeretettel végeznek. Oravecz. Csilléry András dr. az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvos-igazgatója lett s ugyanakkor lemondott képviselői mandátumáról. A II. F. E. elnöksége és választmánya már decemberi ülésén
