Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-04-01 / 4. szám
337 E tan : az oralis sepsis tana, főkép az amerikai orvosok kedvence, amit írásaikban erősen propagálnak (Fisher) és vannak, akik minden belső megbetegedést lehetőleg erre vezetnek vissza. Az amerikai és európai orvosokat ezen elgondolás terén nagy távolság választja el. Csak empirikus úton juthatunk az eredményből az okra. Az amerikaiak szerint a szervezetben van egy góc (focus), melyből a legtávolabbi szerv megbetegedése is kiindulhat. Ezt például Schottmüller kereken tagadja. Schottmulle r nomenclatura ja az oralis sepsisre: egy folyamat, melynél nem a bakteriaemia a legfontosabb folyamat, hanem a lenta-problema, melyet a streptococcus viridans okoz. Morgenroth szerint az oralis sepsis lehetőségét a streptococcusok átalakulási lehetősége adja: streptococcus haemoliticus viridanssá, esetleg pneumococcussá alakulhat, sőt visszaváltozás is lehetséges. A szájüregben e streptococcusok feltalálhatók (tonsillitis stb. kapcsán). Korányi szerint, amint a tonsilla lehet fertőző góc, ugyanúgy nem zárható ki, hogy a fogakból metastatikus úton ne vándoroljanak bekteriumok más szervekbe (vese, Ízületek, stb.). Ángyán úgy látja és ezt példákkal illusztrálja, hogy az oralis sepsisnek oka a chronikus góc leginkább akkor lehet, ha ugyanakkor a szervezet hirtelen leromlik és leépül az a bizonyos barrière, mely a baktériumoknak a szervezetbe való hatolását egyébként megakadályozza. Kétségtelen, hogy bizonyos megbetegedéseknél a száj szanálása után (extractio) eredmények, gyógyulások mutatkoznak. Súlyos pyorrhoea alveolaris extractiókkal való megoldása után például : súlyos gyomorfekély váratlanul és gyorsan javult stb. Ifj. Imre József dr., egyet. ny. r. tanár előadását: „A dentalis eredetű szembetegségek“ címen tartotta meg. Két évtizeddel ezelőtt a szem megbetegedéseit fogmegbetegedésekkel kapcsolatba hozni csupán népies diagnosisokban merték. Ma már tudjuk, hogy a fogakból igenis indulhatnak ki a szem különböző megbetegedései (Rosenow). A fogakból kiinduló periostalis folyamatok felterjedhetnek az orbitáig s a könnytömlő fistuláját okozhatják és felterjedhetnek a szemüregbe s a szembe fertőzéses thrombophlebitisek is a fogakból. Az angol nyelvű szerzők szerint az iritis, iridocyclitis a leggyakrabban fogeredetü. A continentalis szerzők nem csatlakoznak ehhez teljes mértékben. Nálunk gyakoribb a tuberculotikus, lueses, rheumás eredet. Talán körülbelül 2—3%-ban tehetjük a szem gócfertőzéses megbetegedéseit fogeredetüeknek. A herpes virus, mely herpes corneaet okoz, kétségtelenül gyakran található egy-egy cariosus fogban. Eldöntendő, hogy ennek az idegek mentén való terjedése feltételezhetö-e? A szájban lévő rossz gyökerekkel kapcsolatba hoztak iris-abseessusokat, melyek a gyökerek eltávolításával rohamosan meggyógyultak. (Saját eset.) Neither Ernő dr., egyet. ny. r. tanár előadásának thémájául „Az állcsontok myelitisét és a trigemvnusneuralgiákat‘ ‘ választotta. Az osteomyelitisekröl általában tudjuk, hogy azok : 1. contagiosusak vagy 2. metastatikusak. Csonttöréseknél is bekövetkezhet, ha az fertőződött. Az állcsontok osteomyelitisét dentalis fertőzések, genves ekzemák, az állkapocs furunculosisa okozhatják. A stomatitis ulcerosa és a fog gangraenája szintén osteomyelitishez vezethet. Gyermekeknél fellépő osteomyelitis okaként szerepelt: kéthetes csecsemőnél az orr mechanikus tisztogatása vattával, 2% éves gyermek fogkefe túlerős használatától ka pott osteomyelitist. 6
