Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1929-01-01 / 1. szám
27 madtak, egy esetben igen fiatal, két esetben pedig idősebb korú egyénnél. A daganatok 4, 6, 12 évig, tehát hosszú ideig állottak fenn, anélkül, hogy a helyi elváltozásokon kívül más szervekben elváltozást idéztek volna elő. Gyulladásos jelenség csak az első esetben volt, mely kétségtelenül másodlagos fertőzésből támadt. A daganatok klinikai viselkedése és természete a relative jóindulatú daganatokra jellemző, amit a szövettani vizsgálat is nagymértékben megerősít. Ezeket a daganatokat általában adamantinoma, basalioma, epithelioma solidum, vagy cysticum névvel szoktuk jelölni. Fontos kérdés az, hogy hogyan kerül az állkapocs szövetelemei közé hám? Voltak szerzők, akik már régebbi időben (Büchtemann, Trzebicky, Eve és Heath) keresték ezeknek az állkapocsdaganatoknak a nyálkahártyával való összefüggését, legelőször azonban Krompecher figyelte meg az adamantinomáknak a szájnyálkahártya hámjával való összefüggését és hívta fel a figyelmet arra, hogy igen sok esetben az állkapocs hámdaganatai a szájnyálkahártya bazalis sejtjeiből származnak. Krompecher után fíakay és Kuni közöltek eseteket és igazolták, hogy az állkapocsban támadó hámdaganatok a bazalis sejtekből származnak. Kuru sorozatos metszeteken, a mi második esetünkhöz hasonlóan kimutatja a daganatnak a szájnyálkahártyával való összefüggését és a zománcbélsejtek kóros képződését. Ma már általánosan elfogadott a hámnak az állkapocs szövetelemeibe való jutásának az a másik módja, hogy az állkapocsba került hám leggyakrabban a Malassez által leírt („Debris épithéliaux paradentaires“) paradentális hámtörmelékekből származik oly módon, hogy az ébrényi zománcszervből lefűződött hámcsíramaradékok a felnőttben is megmaradnak a foggyökér mellett, a ligamentum alveol. dent, szövetében, vagy a fognyak körül, de bárhol is a fog fejlődési helyén azokban a szövetekben, melyeket ma paradentiumnak nevezünk. Bizonyos, hogy a Malassez-féle. hámszigetekből különböző tömör és tömlős daganatok támadnak, mint például az oly nagyon gyakori radiculáris cysták stb. Kétségtelen ily módon, hogy az állkapocs hámdaganatainak egy része a nyálkahártya hámjából, illetve annak bazalis sejtjeiből, másik része a Malassez-féle hámszigetekből származik. Kérdés most már az, hogy van-e principiális különbség a kétféle daganat histogenesisében? Nézetünk szerint az állkapocs ezen hámdagantainak származásában principiális különbség nincs, mert a fog és a nyálkahártya hámja közt a származásiam összefüggés megvan, amennyiben a fog zománca a külső csíralemez lefűződéséből származik. A zománcszerv a. lefűződött hámsejtek differenciálódásából fejlődik és mint
