Fogorvosi szemle, 1929 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1929-02-01 / 2. szám

Ill

ezért úgy kell készíteni, hogy a süllyedésre elegendő hely maradjon, anélkül, hogy a nyálkahártyát nyomhassa és azon decubitust okozzon.

Az erőtörőt úgy kötjük össze a lemezzel, hogy a golyó a legfelső helyzetében legyen, amikor a lemez a modellen fekszik. Ezáltal azt érjük el, hogy a lemez szabadon süllyedhet a pillér megterhelése nélkül, viszont a rágósík irányában nem emelkedhet. A szerkezet előtt még elegendő hely van egy facetta elhelyezésére.

Ha az erőtörőt alkalmazzuk, a vertikális hatáson kívül a billentő

7. ábra.

és forgató hatás is az Ízületben érvényesül a golyó mozgásában. Egyedül a sagittalis erőhatások azok, melyek teljesen átvitetnek a pillérre, ezek azonban az összes erőhatások közül a legkevésbé jelentősek. Hogy a pillért még ezen erőhatásokkal szemben is merevítsük, lehet a kapcsot két fogra támaszkodó dupla kapocsnak kiképezni. Rágás közben a pillérre érvényesülő erőhatás annyira csekély lesz, hogy megközelíti a kapcsok nélkül készített lemeznek a fogra való közömbösségét, viszont a mozgékonysága rágás közben ugyancsak megegyezik a kapocsnélküli lemez mozgékonyságával. A létrejöhető elmozdulások azonban nem nagyok és a rágásban még nem zavarnak, mert a szerkezet az elmozdulásoknak határt szab. Ezzel szemben a kapocsnélküli lemeznél az elmozdulások nagyságának nincs felső határa, a lemez akár ki is eshetik a szájból. Ha a stress-breakeres lemez ki is mozdul a helyéből, ez csak a szerkezet által megengedett