Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-11-01 / 11. szám
922 rialis szerkezetű. A párhuzamosan futó trajectoriumok részben hátra- és lefelé, részben elő- és lefelé futnak egymástól széttérőleg és a szomszédos trajectorialis rendszerekben végződnek. Az állkapocs területén látható durvább kiemelkedések belső, finomabb szerkezetében is találunk ezeknek megfelelő léceket, lemezeket. így a linea condyloidea, linea coronoidea, linea mylohyoideának megfelelően. A processus alveolaris trajectorialis rendszere (lásd 3. számú ábra) Davida szerint a legbonyolultabb. A limbus alveolarisban futó trajectoriumok részben párhuzamosan haladnak és a septum interalveolarisban kereszteződnek egymással. Kereszteződnek még ezenkívül azon trajectoriumok is, melyek részben a nagyőrlőktől indulnak 3. ábra. A fogmedernyulvány (processus alveolaris) trajectorium-rendszere (Davida). ki és a metszők irányában lefelé haladnak, továbbá azok, amelyek a metszőktől indulnak ki és az őrlők irányában haladnak felfelé. A fogmeder fenekén lévő trajectoriumok szintén kereszteződnek. A fossa retromolarisban a csont lécrendszer úgy helyezkedik el, mint ahogy azt az árok külső főiránya is mutatja, vagyis az utolsó nagyőrlőktől kiinduló csontlécek hátrafelé haladnak és a fossa retromolaris csúcsában találkoznak. Walkhoff a processus alveolaris (lásd 4. számú ábra) septumaiban (septum interdentale, septum interradiculare) a röntgenképeken egymással párhuzamosan haladó gerendákat lát, melyek sokkal vastagabbak, mint az állkapocs bármely részében levők és e vastag gerendákat vékony, gyér és függőleges gerendácskák kötik össze egymással. A corpus mandibulae egy felső, erősebb, egymással párhuzamosan haladó gerendákból álló részből és egy alsó, gerenda
