Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
45 A sterilisatio területén legnehezebb problémánk a kézi és könyökdarabok sterilizálása. Legjobb erre a célra a Desinfex Merz, melyhez Lábaud ajánlatára 1 :2000 arányban Vucint adunk. A kézdesinfee.tióra a fogászatban a legmegfelelőbb anyagok az alkohol és a Lysoform. A sebkezelésben még mindig nem sikerült olyan anyagot találni, mely antiseptikus volta mellett a szövetekre teljesen ártalmatlan volna. Nem kivétel ez alól a még legtöbbet használt rivanol és trypaflavin sem. Sem az ingertesttherapia, sem a chemotherapia, sem a biológiai kezelésmódok nem elég hatásosak ma még, már kifejlett infeetiók leküzdésére. Minden infectio legjobb therapiája a prophylaxis és ebben a chemotherapia kiválóan segítségünkre van. A klinikai vizsgáló eljárások című fejezetben Heinroth legnagyobbrészt oly eljárásokat ismertet, melyeket a fogorvos ugyan aligha fog maga elvégezni, de amelyeket mégis ismernie kell, így a nyál és vizelet vizsgálatát, valamint az Abderhalden-, Lüttge- és Merz-féle serologiai vizsgáló eljárásokat. A rágónyomásmérés általános elterjedését nagy örömmel üdvözli, ma még azonban korai volna véleményt mondani úgy a Haber-féle elvek helyességének mértékéről, mint a Haber-féle rágónyomásmérő használhatóságáról. Részletesen ismerteti a vérvétel technikáját a Behring-müvek által készített „Venüle“ segélyével, melynek használatát a fogorvosnak, aki ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy vért kelljen vennie, melegen ajánlja. Moral írja a szájüreg speciális pathologiáját. Tartalmas cikkében, melynek kivonatos ismertetése lehetetlen, ismerteti a szájüreg pathologiájának egyes részeire, így a torzképződményekre, csontokra, tuberculosisra, luesre, daganatokra, stb., stb. vonatkozó újabb irodalmat és bírálja azt. A referátum-részben az általános sebészetre, a . klinikai vizsgáló eljárásokra . és a szájsebészetre vonatkozó irodalom ismertetését találjuk. Bonyhárd dr. J. H. Lukowsky (Moskau): Új utak a fekély es stomatogingivitisek kezelésében. (Neue Wege in der Therapie der ulzerösen Stomatogingivitiseii.) Zeitschr. f. Stom., 1927. 1. szánt. A fekélyes gingivitisek kezelésében a különböző antisepticumoké a főszerep. Ezek elpusztítják ugyan a baktériumokat, azonban károsítják egyben a nyálkahártyát is. Ezért olyan kezelési eljárást keres, mely a nyálkahártyára ártalmatlan. A mikrobák életére fontos egy bizonyos H-ionconcentratio jelenléte, minek megváltozása pedig életlehetőségüket csökkenti. A szájban a nyál azon milieu, melyben a baktériumok élnek, teliát ennek H-ionconcentratióját kell megváltoztatni. Ez lehetséges is vagotropanyagok adásával: pilocarpin emeli, atropin csökkenti a H-ionconeentratiót. A kettő közül a pilocarpin a megfelelőbb, mert hatásától a nyál nagyobb mennyiségű és liígabb lesz, az alkalikusabb reactio szintén kedvező. Azonkívül a nyálkahártyán vérbőséget is okoz. ínjectióban ad 1%-os pilocarpinból 0.5 cnr'-t naponta 1—" szór. Természetesen amellett a száj hygienikus állapotba hozását sem szabad elhanyagolni. Az injeetio után már 20—40 pere múlva a baktériumok virulentiájának csökkenése mutatható hí, a gyógyulás pedig az eset súlyossága szerint hosszabb-rövidebb idő múlva következik be. Bonyhárd dr. Sátoraljaújhelyen egy öregebb fogorvos keres lehetőleg- klinikai képzettséggel bíró fiatalabb collegát társul. Az iigy concretumaira nézve érdeklődők tárgyaljanak Stangel Fiilöp dr. fogorvos úrral, Sárospatak.
