Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-05-01 / 5. szám

356

elektrolytikus oldódása nem egyforma. Nernst sorozatba szedte a fémeket elektrolytikus oldódásuk szerint. Minél nemesebb egy fém, annál kevésbé megy oldatba, azaz annál kisebb elektrolytikus oldódási nyomással bír.

A fentebb említett ötvözetek (újezüst, sárgaréz, bronz stb.) főalkatrésze réz, amely igen könnyen szenved elektrolytikus oldódást. Már gyenge sóoldatba (például nyál) mártva is szabad rézionok szakadnak le belőle. Ezek a szabad rézionok azután a szájban mindig jelenlevő kénhydrogén révén rézsulfiddá alakulnak. Ez okozza az ilyen ötvözetekből készült orthodontiai készülékek fekete elszíneződését a szájban.

Minthogy pedig az orthodontiában nélkülözhetetlen labialis ív könnyen látható és legtöbb készülék szorosan érintkezik a fogakkal, azért a fekete elszíneződés egyrészt csúnya, másrészt a fogzománcot maradandó elszínesedés veszélyével fenyegeti.

De még más okból is célszerűtlennek bizonyultak ezek a rézötvözetek. Ugyanis, ha egy ilyen íven keményforrasztást végzünk, akkor az ív rugalmassága elvész és csak körülményes eljárásokkal (hengerelés, kalapácsolás stb.) adhatjuk annak azt vissza.

Láthatjuk ebből, hogy egy ötvözet mechanikai tulajdonságait befolyásolhatjuk hőhatással. Hogy az orthodontiai céloknak speciálisán megfelelő ötvözetek mechanikai tulajdonságait pontosan meghatározzuk, röviden vázolni kell a fémek mechanikai tulajdonságainak fogalomkörét. (Rejtő nyomán.)

A legfontosabb mechanikai tulajdonság a maradandó alakít hatóság. Ha a test külső erők hatása alatt alakját maradandóan megváltoztatja, anyagát alakíthatónak, ha pedig maradandó alakváltozás beállta előtt elszakad, vagy eltörik, ridegnek nevezzük. Az alakítható anyagok szemcséinek viselkedése szerint az alakíthatóság két faját kell megkülönböztetnünk. Ha a maradandó alakváltozás folyamata alatt a szemcsét alkotó csoportok anyaga együtt marad, ha tehát a szemcse csak megnyúlik a test méretnövekedése irányában, anyagát szívósnak, ha pedig ezenközben több részre bomlik, képlékenynek (adaptabilis) mondjuk. Azt a fajlagos ellenállást, amelyet a belső erők alakváltozáskor kifejtenek, rugalmasságnak nevezzük.

A fémek és ötvözetek további tulajdonságai :

az edzhetőség, vagyis az a tulajdonság, hogy izzó állapotból hirtelen lehűtve, az anyag rugalmassága nagy mértékben változik ;

a kovácsolthatóság és hegeszthetőség, amelyek orthodontiai szempontból nem érdekelnek.