Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
17 alveolus bázisán és az alveolus fala mentén a szervülés lényegesen előrehaladottabb állapotban van. Az alveoláris csönthatár sötétebben festődé vékony szegéllyel különődik el a szomszédos szövettől és mindenütt jól felismerhető. E határ nem mindenütt síma, hanem helyenként, kisebb-nagyobb kimaródásokkal, bemélyedésekkel, lacunákkal válik egyenetlenné. E helyeken, de különösen az alveolus kimaródott limbusán, számos óriássejt látható (ling, alveolus szél). Az alveolus fal mentén — némely helyen — az oldalfalakon az üres alveolusba befelé nyúló, festéket rosszul felvevő soksejtes elemet tartalmazó, kétségtelenül fiatal csontszövet tűnik fel; különösen az alveolus bázisán egyébként új vérerek is láthatók (1. 4. kép). A sebet periplieriásabban érő metszeten (1. 4. kép), a dentinszilánk nem látható, a seb teljesen zárt e .helyen ; az ismert okból és alakban mobilizált hámelemek összefolynak. Ezek körül feltűnik gömbsejtes beszürődés. A subepithelialis kötőszövetben tág vérerek láthatók. Az üres alveolus sebét itt is teljesen lezárja fiatal kötőszövet, melybe jól követhetők a buccális és linguális alveolus limbusszél fölött elvonuló periostális kötegek. A buccális és linguális alveolusszél itt is erősen kimaródott : a lacunákban óriássejtek tömege. Egyébként a szöveti kép mindenben hasonló az előbbiekben elmondottakkal. 14 napos seb (1. •’>. kép), Az alveolust centrálisán érő metszeten a hám teljesen összefolyt, tagolt, de a tagolódás még mindig nem mutat teljesen normális alaki viszonyokat : a seb közepének megfelelően a rés hámmal kitöltött, ennek környékén a hámpapillák, vágj7 nincsenek meg, vagy szabálytalanul megnyúltak. A subepítheliális kötőszövet beszürődést nem mutat. Az üres alveolust befedő kötőszövet erősen elődomborodó. A linguális és buccális alveolaris limbus legömbölyödött, csupán a linguális szélén mutatkoznak még a lebontás jeleként lacunák. Az alveolushatár különösen az oldalfalakon különődik el, az alveolus bázisán talán kevésbé. Az alveolus közepét, különösen a seb felső részletében, sejtdús fiatal kötőszövet tölti ki. A bázist csaknem átszövi új csontszövet, az oldalfalakról pedig messze az alveolus üregébe nyomulnak be újképződésü vastag csontgerendák tömegei, amelyeket szorosan egymás mellé helyezett sejtek öveznek. Az alveolust kitöltő új szövet magasan kiboltosodik az alveolus üregéből az annak bemenetét lezáró új kötőszövettel együtt, mely felett a periostális kötő-2 5. kép, 14 napos seb.
