Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1928-02-01 / 2. szám

117

Lührse 2438 egyénen 87.4% cariosus fogazatot talált

Port 858 „ 93.0%

Böse 18904 „ 94.1%

Bruck 3000 „ 93.8%

Cunningham 1000 „ 96.0%

Bartels 79.72% és 75.8%

Klöser 404000 „ 94.12%

Ezen statistikák közül az egyes fogakra vonatkoztatva:

Röse a vizsgált fogak közül 17.0%, illetve 25.4% szúvasat talált . Bartels a „ „ „ 14.6%, „ 20.6% „ „

Port a „ „ „ 27.5% „ „

Első pillanatra érthetetlen a számok ilyen nagy különbözősége és a százalékbeli differentiák ; de világosabbá lesz, ha megnevezzük a vizsgált anyag mineműségét. Akkor látni fogjuk, hogy ezen egymás mellé sorakoztatott számok, nem ugyanazon anyag és főleg nem általános értékű vizsgálati anyag alapján jöttek létre. Mert, míg Lührse és Cunningham sorkatonaságot vizsgált, addig Klöser iskolásgyerekeket, Fenchel pedig egy főiskolai seminarium növendékeit. Míg Port sorozásra jövő 20 éves ifjakat, addig Bruck egy helyőrség legénységét vizsgálta, ahol 20—30 évesig különböző korú egyének voltak. Bartels kétféle eredményének is valószínűleg ez az oka. Röse egyrészt katonákat, másrészt főiskolai hallgatókat vizsgált. Tiszta képet nyerni ilyen adatok alapján több oknál fogva nem lehet. Elsősorban összehasonlítani ilyen statistikákat képtelenség. Másodsorban még a Quetelet-féle „homme moyen“-t, a középértékű embert sem kapjuk meg az ilyen adatok alapján, mert sem az iskolásgyermek, sem a katonaság, sem a főiskolai hallgatók nem adják az átlagember képét. Az iskolásgyermek nem jutott el még a pubertásig, ami tudvalevőleg az első „időbeli dispositio“ kora. A katonaság az az egyik nemnek — és sokak véleménye szerint a cariestől jobban megkímélt nemnek — korbelileg, erőbelileg kiválasztott representánsai. Az ilyen statistikák csak a valódi kép leplezésére alkalmasak és az igazi cél szempontjából direct károsak. De van ezen statistikáknak még más árnyoldaluk is. Teljesen figyelmen kívül akarom itt hagyni azon kisebbkörű vizsgálatokat, melyeknek kétségkívül nagy fontosságuk van és sok részletre tudnak rávilágítani, mint például Krause azon összehasonlító statistikája, mely szerint a felső fogak 45.6%-a volt cariosus, míg az alsóknak csak 30.4%-a, stb. Hasonlóképpen a nemek szerint, az egyes fogféleségek, a fajok, ivóvíz különbözősége stb. szerint csoportosítva. Ezen részstatistikák az általános statistikának csak kiegészítői kell, hogy legyenek.

Az általános statistikák hibáját abban látom, hogy nem a meg-