Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-02-01 / 2. szám
108 elítélőleg nyilatkozott az alátámasztott prothesis elvéről. Nem érthetünk egyet azon támadókkal, akik az alátámasztott prothesis létjogosultságát teljesen elvitatják, de nem követhetjük teljesen az alátámasztott prothesis bevezetőit: Schrödert és Rumpelt sem, akik az indieatióját kissé túlságosan is kiterjesztik. A modern prothetikának éppen az az alapelve, hogy nincs egy sablonos, minden esetben helyesen alkalmazható eljárás, mint amilyennek a közönséges, kapcsos prothesist tekintették, hanem minden egyes esetben gondos, minden irányba kiterjedő orvosi vizsgálatnak kell megállapítania, hogy milyen fogpótlási módszer a leginkább indikált. Ilyen módon vizsgálva minden esetet, sok olyant fogunk találni, ahol az alátámasztott prothesis alkalmazása előnyös és így nyugodtan mondhatjuk Wustrow-val ellentétben, hogy a megfelelő helyen, jó indicatio alapján alkalmazott prothesis a prothetika feltétlen gazdagodását jelenti. Néhány, a gyakorlatban gyakrabban előforduló eset analysise. I. A felső állcsontban már csak két szemfog áll. Rendszerint erősen meg vannak rosszabbodva és kifelé állanak. Közönséges kapcsos lemez viselése közben a fogak labialis dőlése még fokozódna, miután a horizontalis erőkkel szemben ellenállóképességük csekély. Azonban nagyon jól felhasználhatók még verticalis megterhelés hordására, különösen ha egymáshoz való kötéssel merevítjük őket. A két fog koronáját levágjuk az iny magasságáig (ez cosmetikailag is előnyös, mert az agyarszerű, kiálló két szemfog nagyon torzít) 3. ábra.
