Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-02-01 / 2. szám
106 ben a csövecske nyitott, az alátámasztás fog hiányozni. (Pálcikás csúsztatószerkezeteket használ Chayes a movable-removable bridge workban.) 5. Félmerev összeköttetést létesítenek az inlayskapcsok, melyeket Roach írt le. Ezek a fogat három oldalról körülvevő öntött kapcsok, melyeken approximalisan egy nyúlvány van, amelyik belefekszik a rágófelszín barázdáiba, illetve helyesebben a fogat borító koronában készített szekrénykébe. Hogy ez a horgonylat nem teljesen merev, az annak köszönhető, hogy a technikai elkészítése sohasem annyira tökéletes, hogy a fog és a kapocs között ne legyenek lehetségesek mozgások. A Roach-kapocsnál a forgató hatás jórészt érvényesül, azonban a billentő hatás csak kis mértékben jöhet létre. A Riechelmann-féle lovaglókapocs, mely áll két, a fog buccalis és palatinalis oldalain nyugvó részből és egy ezeket összekötő részből, mely haránt fekszik a rágófelszínen készített vályúban, már sokkal merevebb összeköttetés, azonban bizonyos csekély mozgásokat még ez is megenged, főleg a billentő erőkkel szemben. 6. Nagyon jó félmerev horgonylatot létesíthetünk Gilmorelovasokkal, azonban csak bizonyos feltételek betartásával. A drótnak, melyen a lovasok nyugszanak, mindig úgy kell összekötnie két gyökeret, hogy a lemez a lovasokkal charnierszerü mozgásokat végezhessen az összekötő dróton. Ez csak akkor lehetséges, ha a drót körátmetszetű és egyenes vonalban köti össze a két gyökeret, a gyökérsapkák felszíne pedig domborúra van kiképezve. Jaffke egy lovast alkalmaz és a tartódrótot orsószerűre csiszolja a lovasnak megfelelően, miáltal ez csak egy körnek megfelelően érintkezik a dróttal, ami nagyobb mozgási lehetőséget ad, a charnieros Ízület mintegy golyóizületté változik. A Gilmore-lovashorgonylatnál alig fog érvényesülni billentő hatás, de teljesen megmarad a forgató hatás. Ennek káros következményei ellen azonban megvéd egy más körülmény. A fog nagyon érzékeny a billentő és forgató erőkkel szema b 1. ábra. 2. ábra.
