Fogorvosi szemle, 1928 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1928-11-01 / 11. szám
965 Akologikus újdonságok. Rovatvezető : Kocsis Antal Gábor dr. „Itam“ ultravörös hosszúsugárlámpa (fogorvosi modell). Az eddigi hyperaemiásbesugárzó készülékekből az „Itam“ ultravörös hosszúsugárlámpa abban különbözik, hogy ultravörös sugarai pontos hullámhosszrakb.4200milliomod milliméterre vannak beállítva. Tapasztalat szerint ezek a sugarak a legkiválóbb hatásúak, mert a legmélyebbre hatolnakaszövetekbe. Az általuk előidézett hyperaemia, tehát nem rövid ideig tartó, felületes bőr-, hanem hosszú ideig tartó, mélyreható szövethyperaemia (lásd Pauli és Ivancevic, valamint Pauli és Dennig munkáit a „Strahlentherapie“ Jahrg. 1927. Bd. 25/26.) A fizikai hőhatás mellett, ezen hosszúsugarú ultravörös sugarak még O. Bernhard szerint egy praktikusan jóval a theoretikus meggondolásokon túlmenő biologikus hatással bírnak. Ez a hatás magyarázza meg ugyanis az anyagcserefolyamatok befolyásolását és a hosszúsugarú ultravörös sugaraknak erős penetráló hatását. Még a Bier-féle sugárnál is hathatósabban intenzivebbé és gyorsabbá lehet tenni ultravörös sugarakkal a gyulladásos folyamatok gyógyulását. Az első kezelés végén jelentkező fájdalomcsillapító hatás pedig kedvező symptomatikus volta mellett, a beteg általános állapotát is jótékonyan befolyásolja. Az általános orvosi gyakorlatban, már sok száz esetben bevált „Itam“ hosszúsugárlámpa, localisatiós tubbussal ellátva immár a fogorvosi gyakorlat számára is használhatóvá lett és így valószínűleg a fogorvosi praxisban is nagy szerepet fog játszani. Az új fogorvosi modellnél a localisatiós tubus révén a sugárzó testből kiinduló, kb. 22 cm. széles sugárkéve kb. 5 cm-re szűkül anélkül, hogy a sugarak számában vagy intenzitásában nevezetesebb csökkenés állna be. Sőt a sugárzó testből kiinduló ultravörössugarak töretlenül, azaz direkt jutnak a besugárzott felületre. Az „Itam“ ultravörös hosszúsugárlámpa (fogorvosi modell), tehát egészen kicsiny testfelületek besugározására képesít. A sugárkéve oly élesen elhatárolt, hogy a környező bőrfelületeket nem éri. A levegő hydrogénje és széndioxydja révén előálló sugárabsorptio pedig ezen modellnél praktikusan semmi, minthogy a kezelési távolság igen kicsiny (kb. 5—8 cm. a tubustól). A fogorvosi praxisban ez a modell kitünően bevált. Alkáli mazásának különös indicatiói: Trigeminusneuralgia, periostitis és prodontitis, szájzár. Foghúzás és idegölőbetétek utáni fájdalmak — valamint az összes a fogorvosi praxisban még előforduló fájdalmas gyulladásos megbetegedések. A készülék könnyű kezelhetősége és olcsósága a praxis előnyére válik. Alkalmazásának technikájáról rövid használati utasítás mellékelve van. 5
