Fogorvosi szemle, 1927 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
44 Dr. med. Gustav Friedl: Über Kautschuckersatz, mit besonderer Berücksichtigung des Hekoliths. (Deutsche Zahnärtzliche Wochenschrift, 1926, No. 2.) Szerző leírja a kísérleteket, melyeket végeztek kaucsuk pótlására. Felsorolja, hogyan igyekeztek előállítani a kaucsukot pótló anyagot. Foglalkozik bőven a Bakelit előállításával, tulajdonságaival. Majd a többi kaucsukpótló anyagok úgymint a celluloid, resinit, galalith, ernolith, zellit és zellon tulajdonságéit ismerteti. Végül jellemzi a hekolitot s párhuzamot von közte és a kaucsuk között, feldolgozását ismerteti és az arra való apparátust. Majd a betegen való kísérleteiről számol be, Kaucsukkal szemben szebb, nem oly kemény, a lemez vékonyabbra készíthető. Hátránya, hogy könnyen elég, a massaJhamar elkopik. Merk dr. Dr. H. Greth: Klinikai tapasztalatok Nervocidinnel. (Deutsche Zahnärztliche Wochenschrift, 20. Berlin, 8. Okt. XXIX. Jahrg.) Szerző Nervocidin sec. Dalma hatását klinikai vizsgálat tárgyává tette és e tapasztatatairól számol be. 71 különböző korú patiensnél (9-től 61-évig) 100 alkalommal használt Nervocidint, a kötéseket 24—48—72-óráig, sőt még tovább is a fogakban hagyta. A gyógyszert pulpitis aperta és pulpitis clausa eseteiben alkalmazta és kizárta kísérleteiből a pulpitis purulentát és a bűzös elhalású pulpitis formákat. Észleléseiről jegyzeteket készített, a Nervocidint por formájában, vizes oldatban és más gyógyszerekkel keverve vette használatba. Vizsgálatait minden egyes esetben cofferdam alatt végezte és miután a cavitast kitisztította és kiszárította, az üregben Nervocidint helyezett el, ezt fém- vagy kartonsapkával borította, részben hogy a pulpát a nyomástól megvédje és részben, hogy a gyógyszernek a külvilágtól való elzárását jobban biztosítsa. A különböző formákban használt Nervocidin (por alak, vizes oldat és más gyógyszerekkel való keverék) hatásában különbség nem volt. A Nervocidin erősen hygroskopikus szer lévén, alkalmazásánál ügyelni kell a cavitas tökéletes elzárására. Vizsgálatai alkalmával a Nervocidin hatását összehasonlította az As. hatásával és a következő eredményeket kapta: 71 Nervocidin-kötés közül, 42 esetben egyáltalában nem volt fájdalom, 15 esetben gyenge sajgás, 14 esetben azonban erős fájdalmat okozott. A fájdalmakat azokban az esetekben tapasztalta, mikor a pulpát dentinréteg fedte. Végeredményben azonban az esetek nagyobb százalékában a kötések nem okoztak fájdalmat. Ezek szerint tehát megállapítja, hogy kisebb-nagyobb fájdalmat okoznak a Nervocidin-kötések is éppúgy, mint az As., de mivel a fájdalom jóval ritkább esetben mutatkozik, ez a gyógyszernes az As.-nál szemben nagy előnyére válik. Az As. 24—48 órai applikálás után, ha direkt a pulpára helyezzük vagy csak vékony dentin réteg választja el a pulpától, úgyszólván majdnem tökéletesen hat, azonban hogyha a pulpát vastagabb ép dentinréteg fedi, felmondja a szolgálatot és csak ha valamilyen módon trepanáljuk a pulpát és direkt helyezzük rá az As.-t, vagyunk képesek eredményt elérni. A Nervocidint 44 esetben szabadon fekvő pulpára (pulp, aperta), 27 esetben zárt pulpára (pulp, clausa) helyezte és ezek közül 14 esetben olyan tökéletes volt a pulpa és a dentin érzéstelenítése, hogy fájdalommentesen tudta azokat eltávolítani. 13 esetben a entin anaesthesia
