Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-01 / 1. szám

44

sürget, vagy egyetemi állás, vagy a megalakulandó Széchenyi tudományos társaság keretében. Beszél még az első orvosi szigorlat reformjáról. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszol: Külföldi ösztöndíjak kérdésében intézkedett. A Theresianum-alapítvány és az elkobzott Károlyi birtokok jövedelme tudományos ösztöndíjakat szolgál. Külföldön már vannak Collegium- Hungaricumok. Megfontolás tárgyává óhajtja tenni, hogy kevesebb és hoszszabb, vagy több és rövidebb időtartamra szóló ösztöndíj adományoztassanak-e? Nékám Lajos az egyetemi törvény megalkotását sürgeti; követeléseinek 5 pontja: 1. A hallgatóság követelményei, (ösztöndíj, sport, felvétel stb.) 2. Kiképzés, tanszabadság, diplomák stb. 3. Szervezet: tanárikar, autonómia stb. 4. Helyzet és viszony állammal, társadalommal stb. 5. Egyetemi pénzügyek, alapok stb. Verzár Frigyes: Egy szabadszervezet volna alakítandó, mely az ösztöndíjak szétosztását végezné. Scipiades Elemér: A külföldi ösztöndíjakra való tekintettel az egyetemeken nyelvtanulás kötelezővé tételét kívánja. Detre László felajánlja a gyáripar egészségügyi vonatkozású érdekképviseletei részéről a külföldről hazatért kutatók segítségét. Kenyeres Balázs az első orvosi szigorlat reformját Vámossyval szemben aggályosnak tartja; sürgeti a törvényszéki orvostani tanszékek betöltését a vidéki egyetemen. Orsós Ferenc erre írásos különvéleményt nyújt be. Végh János sürgeti az élelmiszer-törvény megalkotását, az egészségügyi vegyészek kiképzését. Farkas Géza a táplálkozás és munka élettanával óhajt erősebben foglalkozni. Scipiades Elemér a bábaképzés és anyavédelem kérdésével foglalkozik. Fenyvessy Béla polemizál Véghgel; Pékár Mihály a hygiene oktatásáról nyújt be véleményt, Konrád Jenő a bábák intelligentiájának fokozását óhajtja. Scholtz Kornél összefoglaló felszólalásában reflektál az elhangzottakra. A közegészségtani kiképzés mellett a szociálhygiénés oktatást is kívánná, fontosnak tartaná jogásztisztviselők egészségügyi kiképzését, úgyszintén közegészségügyi mérnökök oktatását. A rákkérdésben nagy szerepe lesz a most épülő Egészségügyi Intézetnek.

Tóth István a rövidebb tartamú, de gyakoribb külföldi kiküldetéseket tartja kívánatosnak. Máday István: a psychológiai laboratóriumok rendszeresítését óhajtja és psychotechnikai kutatást orvosokra bízná. Tauffer elnök: összefoglalva az elmondottakat, köszönetét mond a kultuszminiszternek támogatásáért.

Változások a M. F. E. tisztikarában és választmányában. A M. F. E.

1926 január 4-iki közgyűlése Simon Béla dr. lemondásával megüresedett főtitkári tisztségre Oravecz Pál dr.-t választotta meg. Balogh Károly dr. leköszönt jegyzői tisztségét Horváth Lajos dr-ral töltötték be, míg Horváth dr. megüresedett választmányi tagságát a póttagok közül sorshúzás útján Takács István dr. nyerte el. Az egyesület új ügyésze: Györgyi Kálmán dr. (VIII., Józsefkörút 68.)

Az 1924—25 tanévben habilitált orvoskari egyetemi magántanárok: A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen: Fabinyi Rudolf dr.: a gyakorlati elmekórtanból; Neuber Ernő dr.: sebészeti diagnostikából; Gerlóczy Géza dr.: a vér és anyagcsere megbetegedéseiből; Szabó Imre dr.: sebészeti vizsgálati módszerekről; Horváth Béla dr.: szemészeti diagnostikából ; Milkó Vilmos dr.: „sérülések sebészete* és Szabóky János dr.: „belső gümőkóros megbetegések kór és gyógytana* tárgykörből. A szegedi Ferenc József tudományegyetemen: Jeney Endre dr.: bakteriológiából. A pécsi