Fogorvosi szemle, 1926 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
18 Közlemény a budapesti kir. magy. Pázmány Péter tudományegyetem stomatologiai klinikájának (igazgató: Szabó József’dr., egy. ny. r. tanár) szájbetegosztályáról (vezető: Morelli Gusztáv dr., egy. m.-tanár). Ritka ajakdaganat esete. Irta: Bonyhárd Béla dr. és Landgraf Ervin dr. Néhány hónappal ezelőtt 51 éves nőbeteg kereste fel klinikánkat azon panasszal, hogy felső ajkában kétoldalt egy-egy csomó van, melyek az evésben és a beszédben zavarják és az arcbőrét feszítik. Emlékezete szerint a csomók már gyermekkora óta megvannak, évtizedeken át nem okoztak semmiféle kellemetlenséget, azonban az utóbbi években körülbelül a klimaktérium kezdete óta erősebben kezdtek növekedni. Ezzel egyidőben arcszőrzete is erős növekedésnek indult, emiatt bőrgyógyászati kezelés alatt áll. A szájban, az áthajtási redöben, a felső ajak szövetében, a sulcus nasolabialisok alatt, két, körülbelül mandulanagyságú tumort tapintottunk, melyek a nyálkahártyát erősen bedomborították. A daganatok minden irányban elmozdíthatok, a bőrrel vagy a nyálkahártyával összenőve nincsenek, ruganyos, majdnem porckemény tapintatúak. A klinikai vizsgálat alapján a daganatokat, a jóindulatuságuktól eltekintve, pontosabban kórismézni nem tudtuk. A daganatokat helyi érzéstelenítésben két, a szájréssel párhuzamos metszésen át eltávolítottuk és szövettanilag megvizsgáltuk. Úgy a makroszkópos, mint a mikroszkópos vizsgálat a két daganatnál teljesen egyező eredményt adott. Már a daganatok eltávolítása közben láthattuk, hogy azok nem homogének, hanem tokkal körülvett szemcsékből állanak. A szemcsék kölesnyi-babnyi nagyságúak, a tokjukra rámetszve, egészben kihámozhatók, felszínük fényes, kissé sárgás-fehér, anyaguk kenőcs illetve faggyűszerü massza. A szövettani készítményen a nyálkahártya ép, kissé elszarusodott többrétegű laphámmal van borítva, alatta a kötőszövetben sok nyálkamirigy. A mélyebb rétegben külömböző nagyságú, külön-
