Fogorvosi szemle, 1925 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1925-01-01 / 1. szám
15 líttatnak, amely esetekben kétségtelen, hogy ily körülmények közt ez a seb zavartalan gyógyulására előnyös. De legtöbbször ezek a fertőző gócok leszakadnak a gyökér füleletéről, különösen a nagyobbak és részben vagy egészben helyükön maradnak az alveolus kupolájában. Nem lehet vita tárgya, hogy ez a seb zavartalan gyógyulására nem lesz előnyös, sőt ez esetleg helyben vagy messzebbre eső szervekben komoly ártalmat jelenthet. Ezért követelik már évek óta, különösen az amerikai szakemberek, a foghúzás után e gócok különleges és lehető tökéletes evakucatióját. És joggal. Ezt az evacuatiót teszi lehetővé egy olyan műszer, melyet e célra szerkesztettem és amely hosszabb idő óta e célra alkalmasnak bizonyult. A műszer a Vajna-féle emelőnek és a csontkanálnak kombinatiója (1. ábrát). A műszer activ és passiv részből áll. Passiv része a Vajna-féle emelő szára, mely hajlított fémkarral függ össze a működő activ résszel, a kanállal. A szári rész nemcsak igen jó és kényelmes fogást biztosít, hanem a kívánt erőhatás kifejthetőségét és a kanál működési irányának betartását is lehetővé teszi és mert alumíniumból készül, könnyű is. A műszer karja lassan elvékonyodó és acélból készül s a célnak megfelelő hajlással és vastagsággal bír, a hajlási szög körülbelül 130°. A műszer activ, kanáli része szintén acélból ké
