Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1924-05-01 / 5. szám
6 6—7-0 körül van (Koneffke 1921.4) Eszerint gyengén savi vagy alig lúgos nyál mellett található a legkevesebb fogszú. 5. A szájban mindig jelenlévő ammonia és nyálban oldott calciumphosphatból oldhatatlan tricalciumphosphatot csap ki és ez fogkő alakjában rakódik le az úgynevezett passiv felületekre {Kranz 1922.7) A vegyi folyamatra már Than* (1906) is reámutatott. A fogkő és fogszú viszonyáról tudjuk, hogy a fogkő a fogszuvasodást nem fokozza. 6. A H-ion-concentratio mellett igen fontos az egyéb ionok concentratiója, bár az eddigi vizsgálatok e téren igen hiányosak. A legfontosabb és legösmertebb a fogszú szempontjából a calcium. Bevett Ca után a nyálban kiválasztott Ca mennyisége növekszik. A csontokban és fogakban levő mész bizonyos mértékben a szervezet tartaléka, melyből a vér alkalicitását állandó értéken tudja tartani azáltal, hogy a vér alkalicitásának csökkenése esetében azt a szövetekből elvont kathionokkal (Ca, Na, K) pótolja. így érthető, hogy graviditas, vagy diabetes, ahol kimutathatólag csökken a vér alkalicitása, a Ca ionoknak a csontokból és fogakból való kivonás folytán, illetve minden betegség mészéhség esetén azok elvonása miatt predisponál a fogszuvasodásra. Hogy szükség esetén a Ca-ionok igen gyorsan vonatnak ki a szervezetből, azt az oxalsavmérgezés mutatja, midőn az oxalsav a sejtekből kivont calciummal egyesül. Mert a mérgezés nem abban áll, hogy az oxalsav mint olyan mérgezi a szervezetet, hanem, hogy a calcium az összes sejtekből egyszerre vonatik el. Döntő bizonyíték erre nézve, hogy intravénás CaCI2-injectióra az oxalsavmérgezés gyógyul. {Emmerich Loew.9) A calciumtartalom tehát a nyálban a szervezet Caállományának a tükre. 7. A calciumanyagcserét azonban az endokrin mirigyek egész sora szabályozza és így a nyál Ca-tar-7 Zeitschrift f. Siómat., 1922, 1. füzet. 8 A kísérleti chemia elemei. II. kötet, 761 oldal. 9 Über die Wirkung der Kalksalze etc. München, 1913. Verlag der Aertzlichen Rundschau, Ottó Gudelin. 144
