Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1924-01-01 / 1-3. szám
9 Az arany ötvözését törvény szabályozza oly formán, hogy az előállított aranyötvény színaranytartalmát meghatá rozza és megjelöli (fémjelzi) állami szervek útján. Az ötvény finomságát, annak színaranytartalma szabja meg. A finomságot karát és ezredrész-számokkal jelölik. A régebbi törvény az arany finomságát 24 súlyrészhez viszonyította és karátnak nevezte. Ezen jelzés szerint színarany az olyan arany, amelynek 24 súlyrészében 24 súlyrész arany van. Aranyötvény az olyan arany, amelynek 24 súlyrészében kevesebb színarany van és a hiány más fémekkel van pótolva; például a 22 karátos arany azt jelenti, hogy az illető aranyötvözetben 22 súlyrész színarany és 2 súlyrész más fém van. Az ezredrész-számítás a meghatározandó aranymennyiséget 1000 súlyrészre osztja és meghatározza, hogy hány ezredrész ebből a színarany és mennyi az idegen fém. Eszerint tehát színaranynak nevezzük az olyan aranyat, amelynek 1000 súlyrészében 1000 súlyrész színarany van. Például 916/1000 finomságú az olyan aranyötvözet, amelyiknek ezer súlyrészében 916 súlyrész más fém van stb. Miután mindkét elnevezés használatos, azért egyiket a másikba át kell tudni számítani. A 24 karátos arany = 1000/1000 arany. 1 karátos arany = 1000:24 = 41.667. Ha az aranyötvözetet 1000 részre osztjuk és ebből 41.667 rész a színarany és 958,333, a hozzá ötvözött fém, akkor az az arany 1 karátos. 1 karát tehát annyi, mint 1000:24 X 1 = 41.667; 14 karátos arany ezredrészekre átszámítva, eszerint 1000:24X14 = 583.33; 22 karátos 1000:24X22 = 916.666 stb. A törtrészeket az egyszerűség okából és gyakorlati szempontból el szokás hagyni. Ezek szerint az 1 karátos arany = 42 ezredrész színaranytartartalmú aranyötvözettel a 14 „ „ = 583 „ „ » 16 „ „ = 666 »18 » » <50 „ „ » » „ 20 „ „ = 833 „ 22 „ =916 és így tovább. A törvény szerint a kereskedelemben előforduló arany tárgyakat, ékszereket stb. finomsági jellel látják el. Ha pél-
