Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-01 / 1-3. szám
21 kitűnik az eltérés. Petőfi homloka erősen előre nyomult, ez adott arczkifejezésének oly megható jelleget; ezen pedig a koponya hátranyomott. Minthogy a fogak teljesen hiányoznak a felső ínycsontból, azt az ismertető jelt, a miről többször megemlékeztem, a rendetlen fog-előreállást nem találhatom meg rajta, a miből a valószínűségre következtethettem volna. Azt is határozottan állíthatom, hogy Petőfinek ennél nagyobb feje volt." Török Aurél hosszabb nyilatkozatban kifejti azon lehetőségeket, melyek alapján tudományosan agnoszkálható egy koponya és noha arra az eredményre jut, hogy ez teljes biztonsággal csak akkor vezet eredményre, ha a megállapítás negativ irányú : vagyis azt lehet biztonsággal megállapítani, hogy a kérdéses koponya teljességgel nem lehet azé az egyéné, a kinek tulajdonítani akarják, az ellenkezőjét pedig nem lehet oly tökéletes biztonsággal állítani: „mégis, minthogy van a balázsfalvi koponyarajzokon egy oly jelleg előtüntetve, a melynél fogva a koponyát legalább e tekintetben a Petőfi-kérdéssel kapcsolatba lehet hozni: ez a bal szemfog kiálló nagy medre s így a balázsfalvi koponyán is, mikor még megvolt a szemfog, ez a fogsorozatból kiállott“23 — szükségesnek találja magának a koponyának tüzetes anthropologiai megvizsgálását. Semayer Vilibáld, a Nemzeti Múzeum ethnographiai osztályának véleménye a rajzok után ez : „Ugyancsak az elülső nézeten a bal szemfog medrének látható része is fel van tüntetve s ezt másodszor is mutatja egy külön részletrajz. Vélemény koczkáztatására egyik sem alkalmas. A szemfog medre ugyanis alakra nézve a szomszédos második metsző- és az első előzápfog medreitől már a benne volt metszőfog24 alakja miatt is különbözik. A fogmeder fala továbbá utólag is letöredezhetett. Ennek megállapítása, valamint annak a magyarázata, hogy a mint a rajzon látható fölírás is mondja : „mellette két kisebb fog helye látható, melyek a szemfogat 23 Vasárnapi Újság 1902. 3. sz. 24 Tévesen írva „szemfog“ helyett !
